Városi reáliskola, Esztergom, 1883

21 A vallás eszméi mind a művészetekben, mind a tudományban még mindig tért fognak hódítani. Legszűkebb birodalmat tartottak meg a tudományban, de legtágasabbat a költészetben. Dante, Milton. Klopstock. Zrinyi az eposban a vallásnak, mint hatalmas költészeti tényezőnek nagy alapot vetettek. A költészet más fajaiban szintén otthon vannak a vallás eszméi. Nemcsak az eposban, de a drámában és lyrában is mindig lélekemelő, mindig üditő hatással fog járni, ha vallásos költőink ujabb alkotásokkal lépnek föl. A vallásos költészet kasztszerű művelése már rég lejárt. Koronás főnek és Ínséges szegénynek egyaránt van hozzá jussa, ha isten kegyelméből költőnek született. Az csak a fejlődés első stádiuma lehetett, mikor mind az öt művészet egyesegyedül a vallás szolgálatába szegődött, mikor még a tudományok is egyesegyedül a vallásnak voltak alárendelve. Az építészet mai napság már nemcsak diszes templomok emelésében virágzik; a szobrászat mir nemcsak isteneket és szenteket ábrázol; a festészet hatalmas virágzásra emelkedett ugyan a vallás szolgálatában, de ki állítaná, hogy czélját tévesztette, mikor már nemcsak a vallást szolgálta; a költészet a népek mythologiájából első fejlődésében szintén a vallásnak volt alávetve s vájjon hátrányára szolgált-e, hogy túlemelkedett a vallás határain; a zene kezdetben az egyházi énekek kíséretére az istenek s utóbb az Istenség magasztalására törekedett s elhanyatlott-e az által, hogy kiemelkedet a szűk körből ? A művészetek fölszabadulásával járt a tudományok felszabadulása is. A bonyodalmas hitviták s mystikus kérdések taglalásából s a vallás világából, szintén kibontakozott s elágazott annyi felé, a mennyifelé csak a tudomány világának sugarai hivatva is voltak elhatolni. A vallásos költészet a költészet többi testvérei között koránál is, hivatásánál, is meg tartalmánál is mindig az első helyen állott. Művelése azonban tagadhatatlanul hanyatlott. A vallásos költők számának megkevésbedésénél sokkal fontosabb tényező a hanyatlás okának kiderítésében maga a század, mely a költészetnek átalában oly kevés elismerést előlegez. Értekezésünkkel czélunk volt a vallásnak, mint elsőrendű költészeti elemnek megjelenését költészetünkben századról századra kimutatni s bebizonyítani, hogy a vallás, még felekezeti értelemben is, mindig hálás anyagot fog szolgáltatni a költészetnek. Álláspontunk nem vallási, sem egyházi, hanem irodalomtörténeti s értekezésünk eredeti forrástanulmány. Befejezésül még néhány sort. A vallásos érzések legmodernebb kifejezése közelebb hozza az égieket a földiekhez, több hust és vért ad az abstract légies alakokba s bizonyos realismust olvaszt a messze vezérlő idealismusba, szóval természetességre, megfoghatóságra, megérthetöségre törekszik.