Városi reáliskola, Esztergom, 1881

7 iskola betöltött, ez átalakulás életbe lépésével újra jelentkezett. Igen sokan voltak, kiket a fennálló intézetek ki nem elégíthettek. Keresték a régit, de annak csak hült helye volt már. Az életpályák és az egyéni tehetségek nagyon eltérő különbözősége miatt, az egynemű és egységes műveltség teljesen lehetetlen lévén, kellett oly intézményről gondoskodni, mely a különváló foglalkozások mellett is egy közös kapocscsal csatoljon a műveltebb emberek nagy összegéhez egy tekintélyes számú s a ha zára nézve igen hasznos működésű tömeget. Ezek számára egy uj iskolára volt szükség. Ekkor azután ugyanazon férfiak elkezdtek prédikálni a polgári iskolákról, és a közoktatásügyi kormány ismét minden figyelmét a polgári-iskolákra fordította. Polgári-iskolákat állított fel, s ez eszmét mindenütt népszerűsíteni törekedett. Most az a kérdés, mi a polgári-iskola? A neve hangzatos. Az intézmény maga igen uj. A reáliskola méhében melengett. E tanoda oly tanulók részére való, a kiknek szellemi tevékenysége a földmüvelésnek, ipar- és kereskedésnek képezi lelkét. Az elemi iskola a szoros értelemben vett földművelők, a városok durvább kézimunkával foglalkozó munkás osztályainak iskolája ; de a mesterséget, gyáripart, alsóbb művészetet és kereskedést űző nagyszámú osztály több képzettséget igényel, mint a mennyit az elemi tanoda nyújthat. Ezen osztály képezi a mai felfogás szerinti polgárságot és innen származik elnevezése is. E tanoda áll hat oszályból. Az első négy osztálya egyenlő a reáliskola négy alsó osztályával. Tananyaga a franczia nyelvet kivéve, teljesen ugyanaz. Miből kifolyólag az 1877. évi 21,056 sz. a. érkezett miniszteri intézmény elrendeli, hogy a polgári iskola négy első osztályából átléphet a tanuló a középtanoda megfelelő k I