Városi reáliskola, Esztergom, 1880
6 nedvéből élnek és tekintve roppant nagy számukat, a növény végromlását okozzák. A betegség oka és fészke e szerint föllettek födözve, és a hol ezek ösmeretesek, ott az orvoslás is könnyebb • ez legalább az általános hiedelem ; azonban ezen hiedelem jelen esetben is mint sok másban legalább eddigelé hiú reménynek bizonyult. Más források szerint vagy 12 évvel ezelőtt Avignon város környékén észlelték először, hogy sok szőlőtőke sorvad, a nélkül, hogy külsején valami kórjel mutatkoznék, mely a betegség okát gyaníttatná. Ezen forrás szerint Planchon montpellier-i iskolaigazgatóé az érdem, hogy a betegség rejtett okát egy a szőlőgyökerén élődő apró tetű alakjában napfényre hozta, melynek phylloxera vastatrix (szőlő tetű) nevet adott. Hogy a két versio közül melyik hitelesebb, annak eldöntését másokra bízzuk. Mi csak annak rövid konstatálására szorítkozunk, hogy e rovar oly példátlan gyorsasággal szaparodik, terjed és rombol, hogy néhány év alatt nemcsak Francziaország összes szőlőföldieinek negyedrészét egészen, egy másik negyedrészét félig elpusztította; hanem, hogy rombolási müvét messze Francziaország határain túl Europa többi országaiban is megkezdette. Austriában 1872-ben, Spanyolországban 1874-ben, Portugáliában és Magyarországban Pancsova vidékén 1875-ben. Schweizban, nevezetesen Genf, Neufcliatel és Thurgau szőlőföldjein 1877-ben. Olaszországban Como környékén 1879-ben észleltettek a phylloxera első nyomai. Figyelemre méltó, hogy Németországba ezen rovar, jóllehet ott is konstatálva van létezése, mai napig oly csekély mérvben terjedt el, hogy az általa okozott kár alig számba vehető. Szerbia, Rumenia és Görögország hallomás szerint még mentek ezen csapástól. Statistikai adatok szerint, melyek hitelességéről külömben nem kezeskedünk