Városi reáliskola, Esztergom, 1880

4 VI. A Pliylloxcra története. A phylloxera hazája Amerika. Létezéséről sokáig még sejtelemmel sem birtak, és az nem csoda, mert az állatka parányi nagyságánál fogva könnyen elkerülte a figyelmet és a kár, a mit az ottani szőlőkben tett, oly jelentéktelen volt, liogy csak nagysokára lehetett észrevenni. 1853-ban Asa Fitseh tudós entomolog volt az első, ki észre vette, hogy a szőlőleveleken imitt amott barnás foltok mutatkoznak, melyek bizonyos idő múlva eltűnnek és helyeiken lyukak és hasadások keletkeznek. Ezen jelenség nevezett tudós előtt elég fontosnak látszott, hogy annak okát egész figyelemmel fürkéssze. Pontosabb szemlélésnél azt találta, hogy a foltok a levél felső részén hosszúkás domborodásokat, alsó részén pedig szümölcsöket képeznek. Egy ilyen daganat átmetszése után kitűnt, hogy az gubacs, mely csak külső takaróul szolgál belsejében rejlő parányi állatkáknak, melyeket ő pempliygus vitifoliinek elnevezett. *) Midőn nevezett tudós ezen fölfedezést tette, legtávolabbról sem sejthette, hogy ezen porszem nagyságú állatka majdan Európában oly szomorú hirre fog vergődni, hogy egész vidékek szőlőültetvényeit tönkre fogja tenni. Francziaország, mely műveltség, tudomány, és műipartekintetében oly magasan áll, és mely a haladás szellemétől sugallva szünet nélkül azon fárad, hogy részint a meglevőt javítsa és nemesítse, részint újat teremtsen, Francziaország mondjuk volt az első, mely ezen dögvész által sújtatott. Francziaország sok vidékén igen finom, de csekély *) Gamauf Viliiios a pliylloxefáról.