Városi reáliskola, Esztergom, 1879
is e darab bírálatába ereszkednénk, csak annyit jegyzünk meg róla, bogy ez Molióre utolsó müve volt. Moliére forrásai és tárgyai. Moliére alkotásának első és főforrása volt az ő rendkívül termékeny képzereje, támogatva nagy észlelő, emlékező és utánzó tehetsége által; továbbá nagy dicsvágya és kiváló hajlama a színművészet iránt. A külső források, honnan anyagát merítette, nem kevésbé gazdagok voltak. Legelőször is birtokában volt ugy a régi mint az ujabb színház összes comicai termékeinek. Ehhez járultak: kalandok- és tapasztalatokban gazdag múltja • az ország belbékéje; a közönség nagy érdeklődése a szinliáz iránt; ama frivol irány, mely XIV. Lajos trónra lépte óta az ágész társadalomban meg volt lionosulva; barátjainak jóakaró biztatásai, kiváltképen Boilcau bölcs útbaigazításai • a király kegye és pártfogása • végre boldogtalan családi élete, melyre még alkalmunk lesz visszatérni. E szerint comicus tárgyakra nem hiányzott az anyag, és Moliére azt ugyancsak mesterileg föl is tudta használni. Mindenekelőtt az aristocratiát szerette hurczolni a színpadra ; azon elkorcsult nemességet, mely ez időben régi nagyságának már csak emlékein tudott élődni, és mely gőgje és féktelen szenvedélyei, hatalmaskodása és erkölcsi siilyedtsége által az egész világ előtt gyűlöltté tette volt magát. Ezen osztály szolgáltatta neki a „Mardmagokat, egy elavult kasztának ama stereotyp mintaképeit. Az ügyvédek, jegyzők, áltudósok és mindenféle pedánsok szinte kedvencz tárgyai voltak. A nagy urak után az orvosokat méltatta legfőbb figyelemre, a mennyiben ezek örökös czéltáblául szolgáltak mérges nyilainak. Ilitka éleslátása és mély emberismerete sokszor oly dolgok fölfedezésére vezette, melyek a közönséges ember figyelmét elszokták kerülni. Ez magyarázza meg, miért találtatik nála oly nagy változatosság a tárgyakban, oly sokféleség a jellemekben. Azonban bármennyi tárgyat szolgáltatott is neki a külvilág, bizonyos, hogy egynehány jelesebb darabjában, maga magának szolgált tárgyul. Ugyanis, ha kellően figyelemre méltatjuk azon körülményeket, melyek közt az