Városi reáliskola, Esztergom, 1878

8 a parthusok elleni szerencsétlen hadjárata után, melyben római katonákat és becsületet tékozlott volt el, az egyptomi királynő bájai által annyira körülhálóztatta magát, hogy fiainak országokat adományozott, vele formailag házasságra lépett s nejét Octavianus nővérét a nemes Octaviát gúnnyal illetvén, visszaküldötte; a senatus elhatározá: hogy Antonius méltóságától megfosztassák s Cleopatrának hadat izent. A birodalom keleti és nyugati fele harcra készült. Az akarnani előhegy, Actium melletti tengeri ütközet (31-ben Kr. e.) Octavianus egyeduralmát, nyugot felsőbbségét megállapitotta. Antoniás látván, hogy Cleopatra oldala mellől távozik, megfeledkezve azokról, kik azon pillanatban érte ontották verőket, a király nő után sietett. A menekülő Antonius Alexandria falai alatt vivott kétségbeesett harc után, egy álhir által hogy Cleopatra kivégezte magát, félrevezetve, kardjába dőlt. A királynő az uj győzőt is meg akarta hóditani, de midőn értesült- hogy Octavianus őt diadalmenete emelése végett Rómába akarja vinni, két kigyó mérge által vetett véget életének. Aegyptus a római császárság első provinciája lőn s a sextilis hava, melyben a győző Romába visszatért, az ő tiszteletére augusztus nevet nyert.') A férfiú, ki hősnek nem született, vetélytársaival vivott harcokból győzelmesen emelkedett ki, megfékezte az atlanti Óceántól, az Euphrátig; a Dunától, Afrika homoksivatagjáig terjedő birodalmat s a világot azon egyetemes békével ajándékozta meg, melyet milliók epedve vártak, melyet a római köztársaság sem megadni, sem fentartani képes nem vala. Az actiumi hősöktől, a diadalmas Octavianus emeltetett a Világ birodalom császári trónjára. A római nép, az ókor eme legszabadabb nemzetének életében a császárság nem alkot válaszfalat a mult és jelen között; nem volt az egy lángeszű hadvezér által a népre octroyált intézmény, hanem természetes és szükséges következménye Róma politikai múltjának, a democratia határozott diadala, mely a patríciusok elleni küzdelmek végpontján észre nem vette, mint fosztatik meg hatalmától, mint alapítja meg az egyéni zsarnokságot. A patríciusok és plebejusok közötti ama nagyszerű harc, mely az aristokratiát eltemette, a democratiát is megfosztá hatalmától. A nép vezért választva magának, benne jövendő ') Macrobius Saturn. 1 12 decret, senat