Városi reáliskola, Esztergom, 1877

»9 Mai hazájukat elfoglalva, az előttük eddig ismeretlen szomszéd tartományokat látogatták meg. A gazdag zsákmány s a nép kalandvágyó jelleme, évenkint a külföldre csalogatta őket, mig merseburgi s még inkább az ágostai vereségek azon meggyőződésre nem vezették a nemzetet, hogy európai létét, csak a szomszéd államokkali békés egyetértés mellett tarthatja fenn. F. meg'győződés lebeghetett a magyar előtt, midőn már a vezérek korában megnyitotta országát, a harcok által felzaklatott és hontalanul koborló népeknek. Az itt talált lakosokat s az ide hurcolt hadi foglyokat meghagyta vallásuk, nyelvük s szabadságaik élvezetében'), lassanként elsajátította mindazon műveltséget, melyet a legyőzött népeknél vagy szomszédainál talált. E törekvéseknek legszebb kifejezést adott Gejza vezér, ki mindjárt uralkodása elején papokat hivott az országba, hogy népét a keresztény hitre térítenék s maga is egész családjával megkeresztelkedett (994). Ugyanezen eszme lebegett Gejza előtt, midőn Sarolta halála után, a lengyel Mesko húgát, Adelhaidot nőül vévé s fiának Istvánnak a német császári házból származó II. Henrik bajor herceg leányát Gizelát, eljegyezte. E házassággal Magyarország az európai államok sorába lépett s a német birodalom és a magyar állam közti barátság megkötte tett. Az esztergomi keresztelkedéssel egy időben történhetett, hogy Gejza fiát kormánytársává fog'adta és utódjául ünnepélyesen elismertette. E lépés a fejedelmi hatalmat közelebb vitte az egyeduralomhoz, mit nem csak a családi politika, hanem a középkori európai fogalmak is szükségszerűen követeltek. Sz. Istvánnal a törzs-hatalom helyébe az egyeduraság lépett. A fekvő tulajdon elszigetelte az érdeket az érdektől. A törzsök főnökei nem többé harci kalandokban, hanem egyéni hatalmuk szervezése és kiterjesztésében vetélkedtek. Az apostoli királyság megalapításával a nemzet a nvugoti műveltség ') Pilgrinus levele XII. Benedek pápához 974.