Városi reáliskola, Esztergom, 1877

12 hiúsították. Hatalom hiányában fényűzés, lovagi-játékok, vadászatok, bohócok, törpék, énekesek, zenészek körében töltötték idejüket, mig az újkori eszmék mindent átalakító áramlata, a feudális társadalmat minden foszlányaival együtt el nem söpörte. És igy a legalsóbb osztály a külföldön renddé emelkedett, az ingatlan birtok mellett, ingó gazdagság foglalt helyet, a polgárság ura lett sorsának, szorgalma s józanságától függvén ezután jóléte s boldogsága. II. A hazai polgári rend, a keresztény műveltség behozatalával egyeredetü. Az új vallás, egy új irányba terelte a magyar művelődés fejlődését s hazánkat a nyugoti viszonyokhoz közelebb vitte; lerontá a vallás és erkölcsi élet különféleségéből a magyarok s a többi európai népek között fenállott válaszfalat, a kölcsönös gyűlöletet és félelemnek véget vetvén, a viszonyos közlekedésnek utat nyitott. A vitézség és fegyver-szerencse tényei, a hóditások és diadalok, melyek európai létünk első századát koszorúzzák, nem adtak fajunknak elég jogcímet az európai életre; mert a „fegyverrel szerzett birtok a hatalom kétes vívmánya, könnyen a nyers erőnek esik ismét áldozatul," ') hanem azon állás, melyet a magyar a műveltebb népek sorában elfoglalt s azon szolgálatok, melyet a nyugoti civilisatiónak tőn. A magyar Európában vallásra, szokásra, nyelv és életmódra idegen vala. Csupa ellenséges elemek közé ékelve, szakadatlan harcokban megfogyva, keletről a byzanci nagy császárság, nyugatról Nagy Károly roppant birodalma által való elnyomatásnak nézett elébe, vagy a hunnok és avarok gyászos sorsára volt kárhoztatva. És hogy e maroknyi nép megóvta függetlenségét az általános népfogalombani elmerüléstől, a hűbéri alárendeltségtől s közel ezred évet élt a nyugoteuropai romboló államrázkodtatások közepett, azt önfentartási ') Dr. Schlauch Lőrincz.