Városi reáliskola, Esztergom, 1872

5 szét fentartani és növelni, söt azt bár honnan fenyegető ártalmas befolyások, vagy megtámadások ellen védeni; anyagi és szellemi szükségleteiről folyton gondoskodni; a fegyelmet fentartani; őrköd­ni és arra törekedni, liogy minden tanuló rendeltetése céljának a lehetőségig megfelelhessen, és a tanulmányokban haladást te­gyen ; szóval a tanintézet érdekeinek előmozdítására mindent meg­tenni. Ha már e kötelmek, minden körülmények közt súlyosak, minél inkább nehezek ezek e tanodában, mely több jelesnél jelesebb, párhuzamos és magasabb, hatalmasan pártfogolt, anyagi és szellemi erőkkel méltán dicsőült tanintézetek mellett fennáll, söt egyikével némileg a versenyt is kiállni kénytelen ; de súlyosak kivált most, midőn főtörekvésem leend, hogy e tanintézet szükköréböl kibonta­kozva főreáltanodává átváltoztassék, midőn tehát e tanoda új gyara­pításáról és magasbra emeléséről leend szó. És ez az tisztelt Közönség, mi állomásomat nehezíti, mi gond­jaimat szaporítja félvén, hogy e feladatnak gyenge erőim és tehet­ségeim meg nem felelendnek, s legbuzgóbb törekvéseim e szirten talán még hajótörést is szenvednek. Elvállaltam azooban e teendők sorozatát, azon erős elhatáro­zás mellett, hogy tehetségeimhez képest közreműködni fogok, és semmiben hátramaradni nem kivánok, a mi a közvárakozásnak kielégítésére szolgálna; elválaltam azon biztos reményben, hogy azon nagyra becsült városi hatóság, kitűnő hazafias képviseletével, mely megtiszteltetésemnek oka, működésemnek is részese leend; és méltán, mert az, kinek fennállását és eddigi felvirágzását e tan­intézet köszönheti, a lelkes, nemes érzelmű városi közönség, és ebből folyó tisztikar és képviselet, ezután is, intézetünk jövőjének biztosításához és emeléséhez áldozatkészségesen járulni fog; meg­lévén győződve, hogy a jelen század igényeihez idomított nevelés ál­tal elért haladás, és közmivelődés, városunkra nézve is, egy óhaj­tandó arany korszaknak leend hajnali fénye; jól tudván: hogy a helyesen felfogott érdek közösség által fel költött, magasztos célú erélyes törekvéseket, mindenkor fényes siker szokta koronázni; vég­re, hogy mély igazságot rejtenek magukba a költő ihlett szavai, midőn felsóhajt: „Szép vagy óh hazám földje; bérc völgy változnak gazdag öledben; de nagygya csak fiaid szent akaratja tehet." E szabad Esztergom városának lelkes közönsége , képviselete és tisztikara leendnek tehát, ama hatalmas támasz, mely legneme­sebb áldozatkészséggel az óhajtott cél elérésére irányzott hazafias törekvéseimben gyámolítani fog.

Next

/
Thumbnails
Contents