Városi reáliskola, Esztergom, 1869

i4 ben még is igen külömböznek egymástól; a szénélegnek nincs semmi ize, a szénsav pedig, legalább sűrített állapotban savanyú; a szénéleg gyúlékony, a szénsav pedig az égő testeket kioltja; a szénéleg belehelve méregként hat, a szénsav pedig megfulást okoz, mert légzésre nem alkalmas; végre a szénsav a viz által nagy mennyiségben elnyeletik. A szénsav legrégibb időktől fogva örökös kísérője földünknek, és annak mind belsejében, mind felületén részint szabad, részint lekötött állapotban nagy mennyiségben el van terjedve ; és nem oknélkül, mert nagy volt kezdettől fogva azon hivatás, mely a szénsavra várt; ez t. i. és a kovasav volt különösen hivatva, a föld tömeg nagy részét képező könnyű fémeket lekötni, és ez által a merev és meddő földkérget a növény csira befogadására fogékonynyá tenni; de ez nem volt elég; a kezdetleges növényzetnek táplálékra volt szüksége; és ezt is a szénsavnak kellett szolgáltatnia, mert televény föld (humus) még nem létezett; hogy ezen dajkaszerepnek mennyire felelt meg a szénsav, gyanithatjuk az azon korszakból fönmaradt füvek — páfrányok - és tűlevelűek óriás alakjából. A szénsavnak ezen tápláló szerepe még manap sem szűnt meg; most is ugy mint évezredek előtt jobbadán szénsavból táplálkoznak a növények, csak hogy manap leginkább televényföldből veszik azt fel. Hogy a szényeny lényeges alkatrésze a növényeknek, már az előbbi szakaszban láttuk, és hogy azt a szénsavból nyerik a növények, arról meggyőződhetünk, ha valami élő növényt szénsavval telt üvegharang alá zárunk, és a napfénynek kitesszük; pár óra alatt eltűnik a szénsav, és helyében élenyt találunk. A növények t. i. a szénsavat belsejökben szétbontják, a szénenyt szükségökhez képest földolgozzák, az élenynek nagy részét pedig elbocsátják. Akár hányszor ismételtetik ezen kísérlet, mindig ugyanazon eredményre vezet. A szénsav manap is folytonosan képződik, még pedig látszólag igen külömböző módon. — Képződik 1-ször szerves testek elégése , — 2-or a testek rothadása, — 3-or kilehelés, — 4-er szeszes erjedés (p. borforrás) által; azon kívül mély kutakban, barlangokban , pinczékben, aknákban. és egyéb helyeken a földből bugyog ki. Akár mi módon képződött is a szénsav, mindig a levegőbe szivárog át és ezzel idővel egyenletesen elegyedik, miből az következik, hogy ezen gáznak idöjártával annyira össze kellene halmo-