Városi reáliskola, Esztergom, 1869

10 alkalmasabbá tehetjük; ennek köszönhetjük azon megbecsülhetlen kényelmet is, hogy télen a dermesztő hideg elől meleg szobába menekülhetünk. Eddigelö a szenet csak mint alaktalan (nem jegőczödött) testet szemléltük, van azonban a szénnek még két nevezetes módosulása, melyek egyike a már fönemlitett graphit, másika a gyémánt. A graphit aczélszürke fémkinézésü test, mely semmi más, mint szén, mely bizonyos körülmények közt jegöczalakot nyert. A testek általán csak ugy vehetnek föl kristályalakot, ha akár olvasztás — akár oldás által big állapotba jutottak. Az előbbiekből tudjuk, hogy nem ösmertetik folyadék, de kemencze hőség sem, mely a szenet hig állapotba átvinni képes lenne; az egyetlen öntött vas bir azon tulajdonnal, hogy izzó állapotban bizonyos menynyiségü §zenet felold; a vas lassú meghűlése után a szénnek egy része külön válik, és mind graphit jegöczödik ki. Hogy váljon ily módon képződött e a természetben találtató graphit, az még nincsen bebizonyítva. A graphit is fontos müiparczikk; ebből készülnek az ir és rajzónok (plajbász) vagy közvetlen az által, hogy a graphittömeg rudakra fürészelve fába foglaltatik, vagy előbb porrá törve, iszapolva és finom agyaggal összegyúrva, rudacskákká sajtoltatik, égettetik, és csak akkor befoglaltatik. Az angol rajzónok már inult században nagy hirre vergődtek, és nem volt mérnök, épitész vagy festő, ki angol rajzónt nélkülözhetett volna. Később azonban a franczia Oont'féle rajzónok versenyre léptek az angol gyártmánynyal; mig utóbb több német — különösen a bécsi Hardtmuthféle gyártmány az előbbieket egészen nélkülöz hetővé tette. Legújabban Faber (Steinban Nürnberg mellett) oly nagy tökélyre vitte a rajzónokat, hogy minden eddigi más gyártmányokat messze felülhaladott. A graphit poralakban vastárgyak befestésére szolgál, miáltal azok szebb kinézést nyernek, és a rozsdától több ideig megóvatnak; ugy szintén galvanoplastikában, midőn villanynem vezető tárgyakat p. o. gypsz — vagy stearinmintákat rézzel akarunk beborítani. Végre a fémek olvasztásánál nélkülözhetlenek a tűzálló graphittégelyek, melyek ugy készülnek, hogy 1 rész agyag 3 — 4 rész graphittal gyuratik össze; ezekben olvasztatnak némely fémek, melyeket csak a legnagyobb kemenczehő képes megömleszteni.