I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959

követelt.” „ ... Apja munkáját folytatva megdöntötte az idejétmúlt régi rendet, mely a további fejlődést akadályozta. Megvédelmezte az országot a legveszedelmesebb külső ellenséggel, a nyugati hódítókkal szemben, és vaskézzel söpörte félre azokat az akadályokat, melyek akkor népünk haladását gátolták. István király volt az, aki szilárd alapokra helyezte a magyar államiságot. Alakja 900 esztendő távlatából is sok tekintetben figyelmeztető útmutatással szolgálhat a mai magyarságnak.” (Magyar Nép Története I. kötet. 1953. 19-21. 1.)

A magyar nép ma is tiszteli a nagy királyt, akiről a marxista történet- írás is megállapítja, hogy nélküle és műve nélkül elpusztult volna a magyarság. Helyesen állapítja meg Bónis György az István királyról szóló kitűnő művében, hogy „minden kornak mást mond, másként szól a nagy elkezdő, a magyar állam megalapítója. Nekünk, forradalmi kor gyermekeinek nem a létezőbe való belenyugvást hirdeti, sem a magyar birodalom vészthozó ábrándját, vagy egyetlen vallás hegemóniáját. A valósággal okosan számotvető, a cselekvésben erős, a veszélyben bátor, az elavulttal leszámoló király alakja már mindnyájunké, akik a téves nyomokat elhagyva jobb, új világot akarunk építeni. Ebben az értelemben ott van a helye a legnemesebb haladó hagyományaink sorában. S ha annyi ferdítés és félreértés után mi kérdezzük: „hol vagy, István király?”, a felelet nem lehet más, mint hogy ott van nagyjaink oszlopcsarnokában, ott él a magyar dolgozó nép szívében.” (Bónis György: István király. Művelt nép. 1956. 116.1.)

Méltó arra, hogy példaképül álljon nemcsak tanulóifjúságunk, hanem egész magyar népünk előtt.

Dr. Sinka István tanár, szakfelügyelő

10