I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959

Az Arany Dániel verseny megyei döntőjén 13 tanulónk indult, az országos döntőbe bejutott 3 megyei tanuló közül Kacsóh József a mi II. h. osztályunk tanulója.

A középiskolai matematikai verseny országos döntőjébe iskolánkból 3 tanuló. Csépi Kálmán, Érdi Bálint III. h. és Urbán Lajos IV. h. osztályos tanulók jutottak be.

A tanulói öntevékenység fokozása terén is értünk cl biztató eredményeket. A szakköri foglalkozásokon több tanuló vállalt feladatmegoldásból kiselőadást, a IV. h.-os Czirják Károly pedig az'egyenlőtlenségekből mindkét tagozat számára olyan jól felépített és tartalmas előadást tartott, hogy ezért jegyzőkönyvi dicséretben részesült.

A fentieken kívül örvendetes tény még az I. h. osztályos tanulók aktivitása. A foglalkozásokról kevesen és csak nagyon 'indokolt esetben hiányoztak. Lelkes érdeklődésük, a munkában való sikeres részvételük megkönnyítette a foglalkozások vezetését. Külön ki kell emelni közülük Pák Gábort, aki a legtöbb fejlődést mutatta.

A jövő esztendőben ügyelni kell arra, hogy a jelen tanévben elért eredmé nyékben ne mutatkozzék visszaesés, és még a tanév elején kialakítsuk azt a lendületet, amely a további fejlődés forrása lehet.

Csordás András tanár

Biológiai szakkör

A szakköri foglalkozások szeptemberben kezdődtek és az utolsó foglalkozás májusban volt. Vezetője: Porubszky Lajosné szaktanár. Ifjúsági vezető: Szécsi Károly III. r. és jegyző: Kulik Ágnes I. c osztályú tanulók. Szakkör tagjai: Koditek Pál, Havrancsik János (I. a), Kulik Agnes, Pap Éva, Nagy Ágnes (I. c), Németh Ferenc (II. h), Netzer Tibor, Jacsó János, Fried József, Bartha Árpád (II. r.), Szécsi Károly (III. r.), Kreivich Gyula, Vig Pál (IV. r.), Mátyás Attila, Valkó Béla, Vetró Péter (IV. h.)

A szakkör tematikájának összeállítása részben a tagság kívánsága alapján történt. A témák sorrendjét a szaktanár állította össze. Tekintve, hogy a tagság mind a négy évfolyamból tevődött össze és a foglalkozások egy csoportban voltak, a témák növénytanból, állattanból, emberszervezetből egyaránt választódtak. A szakköri foglalkozások rendszerint valamilyen előadással kezdődtek, utána ehhez a témához kapcsolódó gyakorlat, filmvetítés, vagy mikroszkopizálás következett. Az előadásokat részben a szaktanár, részben a tanulók tartották. Az előadás után rendszerint vita következett és ilyenkor a tanulók a saját megfigyeléseiket is elmondották. A szakköri foglalkozásokon került sor a különböző szaklapokban (Búvár, Természettudományi Közlöny, Élet és Tudomány, Univerzum) megjelent és a tanulókat érdeklő cikkek megbeszélésére is. A tanulók érdeklődése különösen a gyakorlati foglalkozások iránt volt magas. Végeztek boncolási gyakorlatot gerinctelen és gerinces állatokon, továbbá élettani gyakorlatokat a légzés, a vérkeringés, az idegrendszer (reflexek) és az érzékszervek működésével kapcsolatban. A boncolásokat a tanulók végezték a tanár irányítása mellett. A legaktívabb szakköri tagok közé tartozott Szécsi Károly, aki három éven keresztül a legtöbbet és leglelkesebben dolgozott. Aktív tagok voltak még: Németh Ferenc, Netzer Tibor, Mátyás Attila, Kreivich Gyula és Kulik Ágnes tanulók.

30