I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959

ott indulhat meg a munka. Itt kap helyet a volt községi Szent Imre gimnázium is, így naponta két csoportban 3—3 harminc perces órát tartottak a 4 tanteremben. 1946-47. tanévben már viszonylag zavartalanul, 10 hónapon át folyt a tanítás. A romeltakarítás és helyreállítás tovább folyt, így a következő tanév még kedvezőbb körülmények között indulhatott meg. Az 1948. XXXIII. t. c. az iskolát állami gimnáziummá változtatta át, tehát 1948. évi június hó 25-én az épület, a felszerelés, valamint a vezetés állami kézbe ment át. Az igazgatói teendők ellátására dr. Csonkás Mihály volt községi Szent Imre gimnáziumi tanár kapott megbízást. A volt bencés gimnáziumi tanári testületből csak Endrédi György beosztott állami gimnáziumi tanár maradt meg állami szolgálatban. A tanári kar nagy részét az újonnan odahelyezett tanerők mellett a Szent Imre gimnázium tanári kara adta.

A volt községi Szent Imre gimnáziumban a felszabadulás után Obermüller Ferenc igazgató irányításával azonnal megkezdődött a romok eltakarítása. A bútorzatból sok szék, katedra és íróasztal eltűnt, így nagy munka várt a tanári karra is az iskola felszerelésének összehordásánál. Végre 1945. április 18-án megkezdődhetett a tanítás. Igaz, hogy nehezen, döcögősen ment, de ment. Az első szabad május 1-én az iskola részt vett a város dolgozói által rendezett felvonuláson. Május 3-án a Nemzeti Bizottság felhívására a tanári kar saját kebeléből új igazgatót választ, s ennek értelmében dr. Szabó Lajos nyugalmazott igazgatót kéri fel az iskola vezetésére. Május 18-án a Nemzeti Bizottság igazolta a tanári kart. A fogságból visszatérő tanulók mind többen jelentkeztek az iskolában, így a tanítás most már folyamatosabban haladhatott előre. A szóbeli érettségi vizsgálat július 3-án volt, bizonyítványosztás július 14-én. Másnap, anélkül, hogy a tanári kar a legszükségesebb tanév végi munkálatokat elvégezhette volna, az iskola épületébe, a város polgármesterének rendelkezése alapján, az esztergomi pénzügyigazgatóság költözött. Ezzel mindenféle rendezési, tatarozási és belső felszerelési munka lehetetlenné vált. A következő 1945-46-os tanévet már az esztergomi érseki tanítóképző épületében kellett kezdeni, de ugyanitt tanított a bencés gimnázium is. Így három iskola felváltva tanított a délelőtti és délutáni órákban. Az iroda és a tanári szoba egy kis helyiségbe szorult. A bútorzat, minden felszerelés a régi épületben maradt. Ilyen kedvezőtlen körülmények között indult meg a tanítás szeptember 10-én. Nagyban növelte a nehézségeket, hogy az osztályok ablakaiban nem volt üveg. Mivel nagymérvű volt a tanárhiány is, naponta mindössze 3-4 órán át folyt a tanítás. Közben a beállott hideg miatt október 17-től részben, november 24-től teljesen szünetelni kellett a tanításnak. Január 21-én a bencés gimnáziumban kapott az iskola ideiglenes elhelyezést. A két gimnázium 16 osztálya 4 tanteremben hetenként felváltva délelőtt és délután járt iskolába. A sok tárgyi nehézség és az állandó személyi változás nagy feladat elé állította az igazgatót és a tanári kart. Ebben az évben az iskola megünnepelte március 21Lén a város, illetve április 4-én az ország felszabadulásánák első évfordulóját. A tanév egyik legnagyobb jelentősége, hogy ekkor az első osztály már mint az általános iskola V. osztálya szere- repelt. Az 1946-47. tanévet az iskola a saját épületében kezdhette a múlthoz viszonyítva lényegesen jobb körülmények között. Nehézséget a tanárhiány jelentett. Még a tanév elején megalakult az Országos 48-as Ifjúsági Bizottság, a 48-as idők 100 éves évfordulójának méltó megünnepelésére, s ezzel kapcsolatban elkészült a egész évre szóló munkaterv. Az ifjúság megválasztotta az osztálybizottsági tagokat és külön az intézeti bizottság tagjait. A centenárium méltó előkészítéséhez április közepe óta mindennap délután egyes tanárok vezetésével ifjúsági munka- csoportok dolgoztak; az iskola megrongált bútorzatait, szertárait és egyéb felszereléseit állították helyre, illetve szépítették az iskolát. Az általános iskola foko10