I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959

E célkitűzések megvalósítása érdekében nagy felelősség hárul mind az iskolára, mind a szülői házra. Mindkét tényező egyformán felelős'a mai ifjúságért, a jövőt építő emberekért. Fel kell számolni a még helyenként tapasztalható helytelen nézeteket, amelyek egyoldalúan az iskolát, vagy pedig a szülői házat ítélik el általánosságban, amikor az ifjúság ilyen, vagy olyan fogyatékosságáról esik szó. A két nevelési összetevőnek a legdialektikusabb egységet'kell képeznie, mert igazán jelle- mes, embertársait becsülni és szeretni tudó fiatalokat csak így tudunk a társadalomnak biztosítani. Mindezeknek a nevelési feladatoknak a megoldása igen komoly hozzállást kíván és tételez fel a tanulóifjúságtól, a tantestülettől és a szülői háztól egyaránt. Az utóbbi vonatkozásban különösen a szülői munkaközösség nevelési feladatainak, a szülők körében végzendő felvilágosító munkának fontosságára gondoltam. E téren már jelentős javulás van, ugyanis a szülők egy része már saját gyermekének egyéni problémáin túlmenően a közösség problémái' után is érdeklődik, elgondolásokat, javaslatokat tesz, illetve egyes kérdések megoldására hívja fel a figyelmet. A nevelés terén, a tanulmányi színvonal emelése érdekében az ifjúsági szervezet, a KISZ eddig is nagyon sokat segített. A jövőben a tanulásban való példamutatásban a felnőttek, a szülők tiszteletében, a gyengébbek megsegítésében, a széleskörű önművelésben, tettrekészségben, a szocialista országok szeretetében, áldozatvállalásban nyilvánuljon meg ez a segítés elsősorban. A nevelésben való segítésnek és egyúttal az önművelésnek egyik igen fontos fóruma az „ifjúság a szocializmusért" mozgalomban való részvétel, illetve e próba eredményes kiállása. E mozgalom helyesen épül és helyesen egészíti ki a korábban megindult Kilián és Ifjú Kommunista-próba rendszereket. E területen, e munkában is várjuk és kérjük a KISZ segítségét.

Az esztergomi I. István gimnázium tanulmányi eredményei számszerűen a megyei középiskolák átlagszíntjén mozognak. Megállapítható, hogy az eredmények megalapozottak, reálisak. Ezt. bizonyítja a végzett hallgatóknak a különböző jellegű felsőoktatási intézményekbe történő jó arányú felvétele. Különösen jó a különböző műszaki egyetemekre jelentkezett érettségizettek felvételi aránya. Az iskola e vonatkozásban kiemelkedő szerepet tölt be a megye többi középiskolái között. A végző tanulók nagy része tovább kíván tanulni, ez önmagában véve nemes- és követendő törekvés. Sajnos, helyenként egyeseknél ez mint valami természetes dolog vetődik fel úgy, mintha ez lett volna' mindenkor a világ rendje. Többen úgy vetik fel a kérdést, hogy az érettségi bizonyítvány jogosít a továbbtanulásra. Önmagában véve ez igaz is. De csak clyan értelemben, hogy a továbbtanulás eszmei feltétele biztosítva van. Szocialista társadalmunknak soha nem tapasztalt mennyiségű képzett munkásra van szüksége. Soha olyan nagy számban munkás- és parasztfiatal nem került be a különböző egyetemekre, főiskolákra, és soha annyi fiatal nem hagyta el különböző felsőoktatási intézmények kapuit, kezében a diplomával és biztos munkahellyel, mint napjainkban. Az idősebb generáció még nagyon jól visz- szaemlékezhet az állástalan diplomások tömegére, a szellemi inségmunkások sokaságára. Ilyen ma természetesen nincs. A szocializmust építő országokban, mint ahogy társadalmunk tudományosan megalapozott tervszerűséggel fejlődik, tervszerűen és megfelelő ütemezéssel kell gondoskodnunk a különböző színtű szakember utánpótlásról is. Ez a dolog egyik oldala. A másik az, hogy bizonyos adósságot is kell törleszteni azzal, hogy érettségivel a kézben ugyan, de a termelő munka frontján készül az ifjúság egy része a jövőre. Szocialista rendünk felsőbbrendűségét bizonyítja az a tény is, hogy zömmel azok kerülnek be a különböző felsőoktatási intézményekbe, akik arra a legérdemesebbek. Az előbbrejutás, az érvényesülés, a tanulás lehetősége oly széleskörű, hogy azok részére is nyitva marad a kapu, akik

6