I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959

ftövember 24-től teljesen szünetelni kellett a tanításnak. Január 21-én á bencés gimnáziumban kapott az iskola ideiglenes elhelyezést. A két gimnázium 16 osztálya 4 tanteremben hetenként felváltva délelőtt és délután járt iskolába. A sok tárgyi nehézség és az állandó személyi változás nagy feladat elé állította az igazgatót és a tanári kart. Ebben az évben az iskola megünnepelte március 21-én a város, illetve április 4-én az ország felszabadulásának első évfordulóját. A tanév egyik legnagyobb jelentősége, hogy ekkor az első osztály már mint az általános iskola V. osztálya szerepelt. Az 1946—47. tanévet az iskola a saját épületében kezdhette a múlthoz viszonyítva lényegesen jobb körülmények között. Nehézséget a tanárhiány jelentett. Még a tanév elején megalakult az Országos 48-as Ifjúsági Bizottság, a 48-as idők 100 éves évfordulójának méltó megünneplésére, s ezzel kapcsolatban elkészült az egész évre szóló munkaterv. Az ifjúság megválasztotta az osztálybizottsági tagokat és külön az intézeti bizottság tagjai,. A centenárium méltó előkészítéséhez április közepe óta minden nap délután egyes tanárok vezetésével ifjúsági munkacsoportok dolgoztak; az iskola megrongált bútorzatait, szertárait és egyéb felszereléseit állították helyre, illetve szépítették az iskolát. Az általános iskola fokozatos kifejlesztésével ebben ai tanévben megszűnt a régi első és második osztály. Az 1947—48-as tanév teljesen nyugodt mederben folyt le. A nagy szünidők folyamán az iskola épületét alaposabban helyreállították, részben újjáépítették. Szeptember közepén a testület kidolgozta a 48-as centenárium megünneplésére vonatkozó tervezetet. Március elején megalakultak az osztályönkormányzatok. Az ifjúsági körök munkatervezetét az iskola igyekezett beállítani a 3 éves terv keretébe. Március 15-én a város nagyszabású cen- tenáris ünnepségén vett részt az ifjúság. Ezen a város fiatalsága nevében iskolánk egyik tanulója, Balogh György VIII. osztályos tanuló mondott beszédet. Június 4-én megalakult a Szülői Munkaközösség, majd a tanítás utolsó napjain az ifjúság megismerte a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének programját. A tanév bezárása után megtörtént a magyar közoktatás- ügy történetében a legnagyobb horderejű döntés: a magyar Országgyűlés az 1948. XXXIII. t.c.-ben kimondotta, illetőleg törvénybe foglalta az összes, nem állami iskolák államosítását, s ezzel az esztergomi állami segélyezett községi Szent Imre gimnázium 91 évi fennállás után a V.K.M. 164.250/1948. V. sz. rendeletével állami gimnáziummá minősült.

Az 1948—49-es tanév újabb jelentős változást hozott az iskola életében. Az immár államivá lett Szent Imre gimnázium a V.K.M. 169.107/1948. V. 3. sz. rendelkezése alapján 1948. szeptember 10-én közel 1 évszázados fennállása után befejezte működését. A 91 év alatt a tanulók ezrei kerültek ki annak az iskolának a padjaiból, amely összetételében mindenkor bátor hitvallója volt a demokráciának. Ebben az iskolában főleg a szegényebb sorsú bányász- és munkásgyermekek nyerték oktatásukat, s az ebből folyó -demokratikus szellem töretlenül megmaradt egész működésén keresztül.

Szeptember 11-én az állami Szent Imre gimnázium tanári kara és tanuló- ifjúsága átköltözött az államosított volt ferences gimnáziumba, amely a V.K.M. 169.000/1948. V. sz. rendeletével állami Temesvári Pelbárt gimnázium néven működött. A tanév egyik jelentős eseménye volt, hogy a júniusi beiratkozás alkalmával jelentkeztek először felvételre az újjá szervezett négyosztályos középiskola első osztályos növendékei. Június 24-én a V.K.M.

14