I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959
test eltörik, vagy elszakad, ehhez szükséges erő a szakítószilárdság. Az így definiált szilárdság mechanikai fogalom, amely nincs határozott belső szerkezethez kötve. A tapasztalat szerint a szilárd testek egy részében az atomok ill. a molekulák meghatározott belső rend szerint helyezkednek el, vagyis kristályrácsot alkotnak. Vannak azonban mechanikailag szilárd testek, melyekben a molekulák ill. atomok nincsenek nagyobb körzetekre kiterjedt kristályrácsokban elrendezve, hanem rendezetlenek, az ilyen testeket amorf anyagoknak nevezzük. . . .A kristályok belső szerkezetét, vagyis az atomok, illetve a molekulák kapcsolódását röntgenanalizis segítségével mutatták ki. Ennek alapján a kristályrácsokat 3 csoportra oszthatjuk: Ionrácsok, illetve ionkristályok ... Atomrácsok Jl. Molekularácsok ... 4. Részlet PÁK GÁBOR II. a. oszt. tanuló „Fémek korróziója" c. dolgozatából. . . .A fémek korrózió okozta tönkremenetele és ennek meggátlása a legkülönbözőbb iparágak területén jelentkezik megoldásra váró feladatként. Csak a magyar vegyipar korrózió okozta kárai és kiadásai gondos feltérképezés alapján több mint 200 millió forintra becsülhetők évente ... . . . Kémiai korrózió esetében a támadó anyag molekulája úgy hat a vele érintkező fémrészecskékre, hogy a korrózió termék keletkezéséhez egy molekula határán belül használódik fel a pozitív töltésű fémion és a hozzá tartozó vele egyenértékű negatív elektron. Kémiai korrózió például, ha a levegőből oxigén molekula érkezik a fém felületére, és megfelelő hőmérsékleten reakcióba lép vele. A keletkező oxid nemcsak a fémion, hanem a vele egyenértékű elektronokat is magába foglalja. . . A II. osztály tanulmányi kirándulásáról BOHÁR LÁSZLÓ és PÁK GÁBOR számolt be színes útleírásban. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket: Végre elérkezett a nagy pillanat! 1962. szeptember 13. A II. humán elindult a régóta várt tanulmányi kirándulásra, hogy megismerje Észak-Magyarország tájait. Hazánk tetején Szeptember 13-án a reggeli szürkületben frissen ugrottunk fel a ragyogóan előkészített autóbuszba. A kocsiban csendes volt a hangulat, voltak kik még bóbiskoltak, mások beszélgettek, s kíváncsian várták a sok élményt Ígérő négy napot. Új színt hozott hangulatunkba Pilisvörösváron felszállt osztálytársunk, ki úgy elmókázott az esztergomiakkal, hogy észre sem vettük az idő múlását. Pedig már új utakon jártunk. Fővárosunk után Gödöllőn volt az első kiszállás. Itt megcsodáltuk a híres Grassalkovich kastélyt. Mivel még ezen a napon el kell jutnunk Jósvafcig, hamarosan folytattuk utunkat. A ragyogó Ikarus - mely később szinte barátunkká vált -, vígan futott tovább. Hatvan után egyszerre mindenki balra néz: „Nézd! Mi az ott?" „A Mátra" harsogja valaki, aki már járt ezen a tájon. Most már egyre szebb úton haladunk a Mátra fővárosa: Gyöngyös felé. A szebbnél-szebb épületekben, műemlékekben gazdag város a Mátravidék szellemi, gazdasági és idegenforgalmi központja. Legnevezetesebb épületét, a Szent Bertalan templomot mi is megnéztük. Ezután Mátrafüred felé vettük utunkat, s behatoltunk a hegység rengetegébe, fel a Kékesre. „A Mátra, hazánk legszebb tája a Magyar Középhegységnek azt a részét foglalja magába, amelyet nyugat felöl a Zagyva, keletről pedig a Tárná határol. Növény- és állatvilága rendkívül gazdag. Legmagasabb csúcsa, a Kékestető egyben hazánk teteje is" - hallottuk Béres tanár úr magyarázatát, aki az út érdekességeiről az autóbusz mikrofonján keresztül tájékoztatott bennünket. Vadregényes, de az 42
