I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959

iskola „a város áldozatkészségének és művelődés-szeretetének termő talajából nőtt ki.” A városi tanács jegyzőkönyve szerint a tanács tagjai önkéntesen és együttesen szavazták meg az iskola fenntartásának költségeit.

Az abszolutizmus idején a hazafias szellemű városi tanács a meghirdetett tanári állásokra jelentkező 10 cseh és német tanárt nem tartotta alkalmasnak a tanításra, így a tanítást csak akkor kezdték meg, mikor magyar képesítésű tanárok jelentkeztek szolgálatra. Jellemző a tanári kar szellemére az első tanévben hozott határozat, mely a tantárgyak előadásában és az intézet ügyeinek kezelésében kizárólag a magyar nyelv használatát engedélyezte. (Az abszolutizmus korában létesült más iskolákban a német volt a hivatalos és tanítási nyelv.) Ezzel a bátor, hazafias szellemű határozattal három évvel előzték meg az októberi diplomának a magyar iskolákban a magyar nyelvnek elsőbbségét elismerő rendelkezését. 1860- ban a városi tanács kérésére engedélyezték a harmadik osztály megnyitását. Ezzel az iskola az akkoriban érvényes rendelkezések szerint teljes „al- reáltanodá”-vá lett. 186j.-ben bevezetik rendkívüli tantárgyként a latin nyelv tanítását. A reáliskola rajzaival részt vett az 1867,-i párizsi világ- kiállításon, ahol a magyarországi reáliskolák munkáikkal nagy aranyérmet nyertek. Erről Eötvös József akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter dicserő leiratban értesítette az iskolát. 1883-ban Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter évi 2.000 Ft államsegélyt állított be az alreáliskola fenntartására. 1907-ben az iskola fennállásának 50. esztendejében a város engedélyt kapott az V. osztály megnyitására, melyhez 3.000 korona államsegélyt is kiutalt a miniszter. Ugyanez évben az I. osztályba jelentkező tanulók nagy száma következtében az I. osztályt párhuzamosítani kellett. Az eddigi helyiség szűknek bizonyult, és a város a ferencrend székházának egy részét bérelte ki az iskola céljaira. 1911-ben a közoktatásügyi minisztérium megadta az intézet V—VIII. osztályának a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgák tartásának jogát is. Ezzel az iskola főreáliskolává alakult. Ebben a tanévben a tanulók létszáma már 315 volt. A bérelt helyiség csak átmeneti megoldást nyújtott, az új, impozáns iskolaépület terve elkészült. Felépítését, melynek költségeiből az állam a nagyobb részt vállalta, azonban megakadályozta az első világháború kitörése.

A világháború alatt az ideiglenes helyiséget is katonai célokra taglalták le. Ez alatt az elemi iskolákban és a bencés gimnázium tantermeiben folyt a tanítás. ’ !

A Tanácsköztársaság idején a tanulóifjúság tagjai közül sokan jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Többen részt vettek a cseh imperialisták elleni harcban. Közülük többen megsebesültek, Hajabács László, az iskola egyik íegjobb tanulója hősi halált halt a proletár haza védelmében. Az ő emlékére vette fel iskolánk KISZ szervezete a Hajabács László nevet.

A második világháború végén, 1944. október 10-én az iskola épületét ka- ionai célokra foglalták le. Az iskola a volt Széchenyi internátus épületébe költözött. Az egyre sűrűbben megismétlődő bombatámadások, majd a frontvonal harci cselekményei a tanítást lehetetlenné tették. A tanulók, akik (Imentek a tanításra, többet tartózkodtak az óvóhelyen, mint a tanteremben. Az iskola könyvtárát és fizikai szertárát aknatalálat érte. így értük meg a felszabadulást,

12