Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1947

15 V. és VI. osztály tanulói csak mint pártoló tagók. Később azonban ők is alaposabb munkát végeznek. A kor elnöke az iskola igazgatója, vezetője az általa kinevezett tanár. Tisztikarba az ifj. elnök, alelnök, jegyző, könytáros, pénztáros; háznagy, és a bíráló bizottság tartoznak. A kör élete a gyűlésekben zajlik le. A gyűlések rendes, vagy díszgyűlések, esetleg rendkívüli gyűlések. Minden rendes gyűlést egy héttel megelőz a bíráló bizottság előkészítő gyűlése. Ezeken a beadott verseket, fordításokat, értekezéseket és novellákat bírálják meg, majd utalják a rendes (nyilvános vagy közös) gyűlésekre. A gyűléseket rendszerint havonként tartják, évfordulókon és ünnepélyesebb alkalmakkor. Ilyen célokkal és ilyen keretben indult meg az élet, amely kis megszakításokkal tart s folytatódik ma is. Az elmúlt 50 év munkásságát nagyjából két részre lehetne osztani. Az első rész a világháborúig, a második 1920-tól 1939-ig, mil. a második világháborúig tart. A világháborúig terjedő korszak az újjászületés és a megerősödés kora. Lelkes munkakedv, szívós állandó akarat jellemzi ezt a két évtizedet. Ennek a nagy szorgalomnak az oka nemcsak a tagok lelkesedése és munkakedve, hanem az iskola gondoskodása is. A vezető tanárok ugyanis nem évenként változtak, hanem 6—8—10 évig is vezetői maradtak a körnek. Ez nemcsak pedagógiai, hanem tanulmányi szempontból is jelentős volt. így a munka egységes, tervszerű és nívós maradt, ami a nemrég megalakult kör számára nagyon sokat jelentett. Ezekben az években három tanár végzett komoly, alakító munkát a kör életében: Dr. Bárdos Rémig, a kéáőbb neves pannonhalmi főapát, László Dániel és Dr. Réthei Prikkel Marián tanárok. Az elsőnek nagyon sokat köszönhet a kör. 0 volt ugyanis a lelkes újraalapító, a fáradhatatlan szervező. Amint az iratokból kitűnik, igen kemény, szigorú, de jóságos kézzel vezette a kört az első évek úttörő munkájában. Érthető, hiszen tudta, hogy a kezdet, a jó kezdet, biztos folytatást, jövőt jelent. Nemcsak a fegyelem terén volt szigorú, hanem magas követelményekkel állt a tagok elé más szempontból is. Az évenként beadott, felolvasott munkák száma ennek következtében igen nagy. Különösen sok a szavalat és a .novella, saját költemény. Sok műfordítást is találunk, főleg görögből és németből, elvétve franciából. A beadott munkák száma jóval felülhaladja a 100-at s a gyűléseket is kéthetenként tartják. Az 1900-as évek közepén Dr. Bárdos Rémig vezető tanár elhagyja a kört, amely őszinte és hálás szívvel búcsúzik szeretett tanárjától. Innen kezdve a világháborúig László Dániel és Prikkel Marián tanárok voltak a kör irányítói. Az 1904. évben a kör munkássága szünetel, majd megindulása után megalakul a matematika-fizikai szakosztály. Ezekben az években tűnik ki verseivel és ódáival Harsányi Kálmán, neves költőnk, mint a kör lelkes tagja. Ilyen munkálkodás közepette következett el az első világháború. Első évei kezdetben a körre nem jelentettek nagyobb veszedelmet. Később azonban a politikai és háborús események mindjobban elvonják a tanulók figyelmét a munkától s ennek következtében a kör színvonala is alább szállt. A háború mindig több és több tagot szólít el az iskola padjaiból, úgyhogy a kör 1917. febr- 28-án rendezett Czuczor-díszgyűlésével kénytelen volt befejezni működését. Nagy vonalakban ez a 20 év története nem is annyira az események, mint inkább a kör munkássága szempontjából. Ha a fennmaradt