Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1943

19 A tantervben előírt vallásoktatás elmélyítésére és kiegészítésére is törekedtünk. A VIII. osztályban hittanórák keretében a Casti connubii pápai enciklikát ismertettük meg diákjainkkal. Mindegyik előtt ott volt a pápai körlevél szövege, s így együttolvasva magyaráztuk a szöveget. A többi felső osztályban a tudatos lelkiélet fejlesztése, a lelkiolvasmány, imádság a nagydiák életében voltak gyakori megbeszélések tárgyai. Az Actio Catholica munkájába a Mária-kongregáció gyűlésein nyertek bevezetést a fiúik ; nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a Diákotthon-mozgalomba, és zsebpénzről, moziról, apróbb örömeikről lemondva áldoztak a katolikus magyar ifjúságnak. Összesen 610 P-t küldtünk be erre a célra. Felhasználtunk minden alkalmat — különösen nagydiákjaink előtt, — hogy a katolikus megmozdulásokra fölfigyeljenek és lehetőség szerint bekapcsolódjanak. így az őszi katolikus nagygyűlésen IG VIII. osztályos diákunk vett részt. Vitéz Béldy Alajos vezérezredes az ifjúsághoz intézett szózatában 1944. április 2-án ezeket mondotta : „Súlyos nagy időket élünk. A lelkierő emelésére, mint első és legfőbb vigasz álljon előttetek mindnyájunk Teremtője és Megtartója : az Isten. Szenteljétek meg nevét és tartsátok meg minden ünnepét. Amit évekkel ezelőtt egész Európa ifjúsága előtt mondottam, ma is érvényes. Érvényes az az igazság, hogy a magyar nemzet életében évezredeken keresztül nagy szerepet játszott a keresztény erkölcs és életfelfogás. Népünk ezeréves jelenlétét Európában fegyvereinek és a kereszt fényének köszönheti." Ezeknek az eszméknek szolgálatában állt tanító-nevelő munkánk minden mozzanata. A mostani nehéz idők próbaköve lesznek ennek a törekvésünknek. Hisszük, hogy minden diákunk tudni fogja, mivel tartozik Istennek, katolikus Egyházunknak és magyar Hazánknak. Nemzetnevelés. Amint a valláserkölcsi nevelésnél ics hangoztattuk, az iskola életének minden mozzanata igazi előkészítés a nemzetszolgálatra. Az értelmi nevelés eredménye a kiművelt emberfő, a testi nevelésé a fegyelmezett akarat : mindkettő pedig alapvetően fontos képesség. Az így állandóan folyó munka mellett a nemzetnevelés külön alkalmait az ünnepélyek és megemlékezések között soroljuk fel. Itt is közöljük a Kossuth-ünnepélyen hangoztatott időszerű gondolatokat. Legfontosabb ma a minden körülmények között való kötelességteljesítés, a kemény helytállás. Teleki Pál mondta 1941. márc. végén, halála előtt egy héttel, amikor már érezni lehetett a balkáni feszültséget, az orosz háború közeledését : Az igazi nagy nemzeti veszedelmeket sohasem külső események okozták. „A nemzet belső ereje, ennek az erőnek gyarapodása vagy senyvedése az egyetlen, amely engem igazán komolyan érdekel, s amely igazán komoly örömet vagy szomorúságot okoz. Ha kívülről jön a veszély, azzal mindig szembe lehet nézni, belülről is szembe lehet nézni a veszélyekkel, de egy kell, hogy mindig erős maradjon : a nemzet belső, lelki egyensúlya, önmagában való bizakodása... A boldogság záloga és alapja a szabadság, a szabadság zálogá és alapja pedig a bátorság. Sajnos, sokszor azt látom, hogy mi nem nézünk elég bátran szembe a helyzetekkel, hanem eltérítjük magunkat önös céljainktól. Legyünk tehát bátrak, anyagiakban és lelkiekben bátran merjünk magyarok lenni, és akkor ez a nemzet nagyobb és erősebb lesz, s nagyobb és erősebb lesz az ország is." A helytállás kötelességét így fogalmazta meg egy magyar fiú a „Magyar Cserkész" 1940. évi pályázatán : „Ma minden nyugtalanság, nemzetközi feszültség, mozgósítás, politikai pártharcok, szociális küzdelmek csak tovatűnő hullámzások. És közben meg nem zavarhatóan, feltartóztathatatlanul folyik tovább a nemzet élete ; tizenhárom millió ember élete, munkája, kötelességteljesítése. A nemzetnek csak akkor van ereje, ha ,a munkás a legnagyobb feszültség napjaiban is híven teljesíti kötelességét, felveszi a kalapácsot és veri a szeget, Ha a diák a könyve mellett ül, mikor párszáz kilométerre tőle az ágyúk dörögnek, 2*