Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1942

34 szükség van. Úgyszintén a hittananyag más beosztásával és felcioigozásávai is foglalkoznunk kell. Mennyivel jobb lenne pl. a nyolcadikos Apologetika helyett A katolikus férfiú cimmel egy tankönyvet bevezetni, ami a középiskola világnézeti nevelésének betetőzését jelenthetné ! Ismételten rámutattunk nagydiákjaink előtt, mennyire fonos később is évenként legalább egy-két komoly vallásos könyv elolvasasa. Erre vonatkozólag elláttuk őket útbaigazítással is. Az apostoli hivatástudat elmélyítése szintén szerves alkotóeleme a valláserkölcsi nevelésünknek. A világi apostolok segítségéről nem mondhat le az Egyház. Szükség van olyan férfiakra, akik a világban is hordozói Kriszius tckvényeinek és tanításának. Az A, C, prédikáció-sorozata, ezidei munkatervének megismertetése : ezt a célt szolgálták. A lelkigyakorlatoknak is az volt a vezérgondolata : mit vár tőlem az Isten, mit kell tennem már most Isten országának terjesztéséért. Az I—

III. o.-nak P. Kelemen Alán ferencrendi magister, a IV—VI. o.-nak pedig Dr. Radó Polikárp budapesti bencés tanár vezette a lelkigyakorlatot. A jó Isten fizesse meg áldásos munkájukat ! A VII. és VIII. osztály tanulói február 16—20-ig zárt lelkigyakorlaton vettek részt a Manrézában. Valóban az elmélyülés és megerősödés napjai voltak a résztvevők számára ! A szeretet és hála, amely diákjaink szüleinél is oly őszintén nyilatkozott meg, a legszebb köszönet a lelkigyakorlatot tartó P. Szabó József S. J. főiskolai tanárnak. Nemzetnevelés. ,,A katolikus iskola nem tekintheti a nemzeti nevelést különálló tevékenységnek, hanem nevelői hivatásának a valláserkölcsi neveléssel egybeforrott, osztatlan célját és értelmét látja benne. Sohasem elégedhetik meg azzal, hogy csak hazafias ünnepségek, megemlékezések stb. pillanatnyi ihletében eszméljenek növendékei a hazára.A katolikus nevelés felfogása szerint a magyarság nem tetszetős jelszó, nem időszerű érzés vagy tűnő hangulat, hanem hivatás és életsors." (Kat. Utasítások.) Ez a hivatás mindenkinek egyéni kötelessége, amit erkölcsi alapon kell munkálnia. Ez az alap pedig itt is csak Krisztus lehet. Az iskola feladata tehát elsősorban szoros értelemben vett nevelés, főként fegyelemre és következetes munkára való szoktatás. E mellett Síükség volt arra, hogy a napjainkban annyiszor felvetődő sötét aggodalom szavaira is feleletet adjunk. Az I. félév végén az igazgató az egész intézet előtt leszögezte az egészséges nemzeti önbizalom szükségességét. A magyarság ereje győzedelmeskedett a mostaninál nagyobb megpróbáltatásokon, jelenlegi szellemi, anyagi és katonai felkészültségünket csak a nehézségek hősies vállalásától visszariadó lélek becsüli le. Hazánk jövő sorsáért küzdenünk kell és küzdenünk érdemes. „Mindegyik nemzetnek az az alapvető szükséglete, hogy tagjaiban határozott nemzeti tudatosság legyen és mindennél erősebb a nemzet sorsáért érzett felelősség." (Imre S. : A nemzetnevelés fogalma.) Ezt a tudatosságot szolgálta elsősorban a történelemnek és a honvédelmi ismereteknek oktatása, amely a mai kérdések tárgyalására is kiterjedt. Az erre való utalás más tantárgyaknál sem maradt el. Az iskolánkivüli tényezők hatása ezen a téren erősen érvényesül : az ifjú öntudatlanul is átveszi környezetének magatartását, véleményét. A felsőbb osztályok egyes tanulóinál tapasztalhattuk az összetartást és áldozatkészséget mállasztó önzés jelentkezését. A szélsőséges aggodalomra ill. derűlátásra szintén volt példa. Mindezek azonban nem egyetemes tünetek. Veszélyes nézetek, felforgató eszmék terjedésének semmi nyoma sincs. — A család példaadásának fontossága itt is nyilvánvaló. Mint a nemzeti élet eleven sejtjében, a családban tanulja meg elsősorban a fiú a közösségért való lemondást és áldozatvállalást. A nemzetnevelés nem jelenti az általános szólamok hangoztatását, hanem a meghatározott feladatok kijelölését és megoldását. A tanuló számára az egyéni feladatként a pontos kötelességteljesítés, a közösséggel szemben pedig felelősségvállalás az osztályszellemért és a felebaráti szeretet segítése.