Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1942

29 törvény indokolásának ezek az elvei kitartó munkát kivánnak. De az ismeretek elsajátításán felül jellemformálás is a kemény értelmi munka. Meg kell szoknia a tanulónak, hogy minden erejét becsülettel meg kell feszítenie és nem szabad megelégednie átlagos eredménnyel. Az ilyen munkára való nevelés hagyományszerű kötelessége a bencés gimnáziumoknak. (L. Koszter : Kamaszok. 243—4. 1.) Tanterv. Az idei tanévben lett teljessé az 1934-es középiskolai reform azzal, hogy a VIII. osztályban is az új tanterv alapján tanítottunk. Uj tantárgyként a honvédelmi ismeretek oktatását rendelték el az I—VIII. osztályban. Ezzel kapcsolatban valamennyi osztályban sor került a heti óraszám csökkentésére, megszűnt a szépírás tanítása az I., a gyorsírásé a IV. osztályban. Ha kis mértékben is, de lépések történtek a túlterhelés csökkentésére. Természetesen remélnünk kell, hogy a leventeképzés és a honvédelmi ismeretek anyagának a középiskola eddigi tananyagával való szervesebb összhangba hozása további eredményeket hoz. Elsősorban gondolunk az egészségtanra, amelynek szinte teljes anyagát megtaláljuk már a leventeképzés rendszerében. Oktatás. Bár a szénszünet jelentékenyen megrövidítette a tanulmányi időt, a kiszabott anyagot el tudtuk végezni. Sokkal keservesebb volt tudomásul venni azt, hogy a VIII. osztály tankönyvei csak több héttel a tanév megkezdése után jelenhetnek meg. A tankönyvkiadás jelenlegi bonyolult menete nagyon megnehezíti a felelősség kérdésének szükséges tisztázását. Ha az iskolától meg lehet — és meg is kell — követelni a hivatalos ügymenet érdekében a határidők pontos megtartását, épp úgy az iskolai munka nyugodtságát és folytonosságát biztosító „íratlan határidők" tisztelete szintén kötelesség. A tanulás nyugodtságának biztosítása végett törekedtünk a délutáni elfoglaltságokat csökkenteni. Az idei tanévben a legtöbb rendkívüli tárgy óráit (a karénekét is) a 6. órában meg tudtuk tartani. A téli hónapokban a leventefoglalkozás szintén délelőtt volt. Általános tapasztalat, hogy a magyar nyelv és irodalom oktatása veti fel a legtöbb kérdést az új tantervvel kapcsolatban. Az 1940—41. évkönyvünkben két értekezést is találunk erről . (Gondolatok az új magyar irodalom tanításához. — Irodalomoktatás és nevelés.) Az idei tanévben a komáromi tanker, kir. főigazgató a magyar szaktanárok számára kétnapos tanfolyamot rendezett (dec. 1—2.), ezen résztvettünk. Dr. Rozmán Erik azonkívül jelen volt a budapestvidéki tankerület hasonló értekezletén. Bemutató óráinkat (VI. és VIII. o. magyar) az irodalmi elemzés kérdésének megvitatására használtuk fel. Dr. Rozmán Erik a II. félévi nevelésügyi értekezleten elhangzott előadásában (Az irodalmi olvasmány tárgyalása a középiskolában) az olvasmánytárgyalás fontosságára, helyes bemutatásra és az elemzés különböző mozzanataira mutatott rá. A tankönyvmegállapitó értekezlet előkészítéseként ismételten foglalkoztunk a magyar iskolakönyvek problémájával. Szemléltetés. Az intézet gazdag képenyaga nagy segítséget nyújtott a földrajz, a történelem és a műalkotások ismeretének oktatásához. A régészeti anyagunk az esztergomi múzeumban van letétben, ezt is megmutattuk a történelmi oktatás keretében. A természettudományok tanításában gazdag szertáranyagunkat használtuk fel, a természetrajzi anyag bemutatására külön szekrények vannak a folyosón. A tanulók szemlélhettek saját munkával készült mikroszkopikus metszeteket. A filmoktatást folytattuk : az idei tanévben a vetítőgéppel előfordult zavarok miatt azonban csak kisebb mértékben. Rendkívüli tárgyak. Német társalgás. Haladók. A tanulók száma 12, a IV. osztályból. Hetenkint két órában folyt a társalgás, amelyeken gyarapították a fiúk szókincsét és aprópénzre