Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1942

15 tette. Hogy az ellenség hadállásait pontosan megállapíthassa, — a kém­lelő nyíláson át kellő kilátása nem lévén — a figyelőtoronyból kiemelke­dett. Halálos fejlövés lett merészségének jutalma. Holttestét életben ma­radt bajtársai magukkal vitték és inéhány kilométerrel 'távolabb Nowi­Oszkol község határában temették el. — Legyen az idegen föld testének könnyű és a jó Isten lelkének irgalmas ! d.J BÁTKY JÓZS&F ! ^ féltve őrzött kincse és 8 ff évig a mi derék tanítványunk. Négy évvel ezelőtt bocsátottuk ki az életbe. Az egyház katonája akart lenni, de 1941-ben a kispapi reverendát felcserélte a honvédi egyenruhával. Nyúlánk termetén mindkét ruha jól festett. Mikor utoljára láttam, ott volt mellén a Délvi­déki Emlékérem és a Bronz Vitézségi Érem. Később megkapta a legfelső dicsérő elismerést hadiszalagon a kardokkal és a Tűzkereszt I. osztályát a kardokkal és koszorúval. Már mint szakaszparancsnok „vitéz gyerek­nek mutatta magát a Délvidékén, még inkább annak bizonyult, mint lég­védelmi tüzérzászlós Keleten, ahol a Don-menti harcokban réme volt az orosz repülőknek. Derekas bátorságával feljebbvalói elismerését, bajtár­sias viselkedésével pedig környezetének szeretetét biztosította maga szá­mára. Hírnévre, dicsőségre vágyott, ezért önként jelentkezett az orosz harc­térre, ahol légvédelmi és később gyalogsági feladatokat ritka bravúrral és nyugodt elszántsággal oldott meg. A múlt év júniusától kezdve harcolt Keleten, tűrve és testi-lelki épségben átvészelve 40—45 fokos orosz hide­get és a bolsevisták egyre erősödő támadásait. És mégis nem harc közben érte a halál. Aki e harcok zajáért elhagyta a szeminárium csendes falait, aki férfiasan kivette részét a harci dicsőségből, arra akkor tört rá a halál, mikor — felsőbb parancsra visszavonulva — vonatra felszállt. Re­pülőgép bombája oltotta ki élte világát 1943. febr. 12-én. Németh János tábori lelkész-főhadnagy, gutái s. lelkész temette el Vorozsba, orosz hely­ség temetőjében. Itthon pedig a márc. 22-én érte mondott szentmisén mi imádkoztunk azért, hogy a jó Isten adjon neki örök, csendes nyugodalmat, bánatos szüleinek és egyetlen testvérének pedig az Ő szent akaratában való megnyugvást. Béke veled ! Ch* d-) I NÉMETH FERENC ! tüzérzászlósról indul útjára a fájó emlékezés. ' ' Katona akart lenni. Ez volt szíve forró vá^ya, lelkének minden álma, kívánsága. A Ludovika Akadémiára nem sikerült bekerülnie. De azért katona lett, még pedig a javából ! Az intézetben járta a gimnázium nyolc osztályát. Itt tett érettségit 1940-ben. A búcsúzó diáknóta bús hangja toborzó kürtszóként harsogott, hiszen csaknem az iskola padjaiból vonult be katonai szolgálatra korenge­déllyel, a nánai II. légvédelmi tüzérosztályhoz. 1941-ben kiváló ered­ménnyel az elsők között végezte el a tiszti iskolát. Résztvett a Délvidék megszállásában, majd Ukrajnába rendelték tíz heti szolgálatra. 1942-ben hadapródőrmesteri ranggal került ki a keleti harctérre. Az év júniusában megindult nagy támdás idején az osztálytörzs parancsnok­helyettese s a korotojaki harcokban bátor magatartásáért a „Magyar Bronz Vitézségi Érem" kerül domború mellére. A kora ősszel fellángolt orosz támadások tovahullámzásakor már a Don mellett dörög és süvít

Next

/
Thumbnails
Contents