Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1940

bölcs közömbösségével kötött ki a rátört nyugalom csendes kikötőjében. A bölccsé finomodott öregkor derűjével és nyugalmával szemlélte a megtett út megsokasodott esztendeit. Nem a fásult egykedvűség széltelen kikötőjének tekintette öregkorát, melynek egyetlen értelme az egykor dagadó, most ernyedt vitorlák fáradt bevonása! Isten egyre jobban feléje sodródó közelsége lett aranykora, simogató vigasztalása, amire a nemeslelkű Cicerónak sem volt szava és meghatározása, mikor az aggkor fáradalmairól és nyomasztó bajairól értekezve, ennek a csaknem mindig panaszba fulladó életszaknak áldásait és jutalmait próbálta felvázolni. — A görög harmónia gyermeke volt. Nem felejtette: a mértékletesség az igazság nővére! S míg lelkesen magyarázta a horatiusi arany középszer, az „aurea mediocritas" kiegyensúlyozott életelveit, a „pectus bene praeparatum", a férfias bölcs szív erényeit,egy percre sem homályosodott el előtte a nem evilági hivatás és pályabér: Qui docti fuerint, fulgebunt quasi splendor firmamenti ; et qui ad iustitiam erudiunt multos, quasi stellae in perpetuas aeternitates. (Az értelmesek pedig tündökölni fognak, mint az égboltozat fénye; és akik igazságra oktattak sokakat, mint a csillagok örökkön-örökké. — Dán. XII. 3 ) — Fiatal tanársága egy esztendejét is beleszámítva 29 esztendőt töltött Esztergomban. Itt érte aranymisés áldozópapságának s ötvenéves tanári jubileumának felemelő ünnepe. A teljes lelki, testi és szellemi képesség ajándékával lépett Urának aranyos oltárához, ahol ötven évvel előbb a ver sacrum küszöbén mutatta be legelőször a Legszentebb Áldozatot. Innen — önfeláldozó lelkén a Legszentebb atyai csókjával — intett búcsút a katedrának, a diákok hangos seregének, hogy Zalaapáti csendes magányába vonult jon -rákészülni a szebb és jobb hazára ! — (A rövid földi pihenés egy esztendeje után megszakította földi vándorlását. Az égi lakás hívta! Az örök viszonzás Atyja fogadta az útrakészült bölcs, mosolygó és alázatos öreget. Megtárultak az atyai ház kapuszárnyai, hogy mögöttük a tiszta lelkek földi szenvedései nyomán el nem múló örömök kezdődjenek.) Aranymiséje alkalmából szentképekre nyomtatott latin verssel köszöntötték megemberesedett tanítványai. A fiúi hála, a tanítványi ragaszkodás, a kapott kincsek öntudatos átélése fonódik gyöngyszemekbe a metrum Sapphicum ünnepiesen lüktető soraiban, a végén könyörgésbe lendülő fohászkodással. Dionysio Serédi sacerdoti 0. Serédi Dénes bencés áldozóS. B. directori h. c. gimnasii ma- papnak, c. gimnáziumi igazgatógistro percarissimoexactis quin- nak, szeretett tanárunknak, miquaginta annis quum primitiis kor áldozópapságának ötvensacrorum iterum litaret 1887— éves fordulójakor megismétli a 1937. —Melior est dies una in Legszentebbnek bemutatott atriis tuis super milia (Ps. 83.). szentséges áldozatot. 1887— 1937. — Csarnokaidban egy nap többet ér egyéb napoknak ezrinél. (83. Zsolt.)