Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1940

55 nak — irányában megnyilvánuló — értékelését mutatja, hogy az 1841. főapátjelölő szavazáson a 104 szavazattal első helyre jutott Rimely Mihály mellett a második helyen 88 szavazatot nyert. A ráesett szavazatok azt mutatják, hogy a még nem is 40 éves szerzetes igen elöl állt az értékek vonalán. — 43 éves korában lett bakonybéli apát, a nagy Guzmics Izidor utódjaként. Az apátságot adományozó oklevél az első magyar nyelvű oklevél ilyen viszonylatban. — Hatalmas munkabírása megfelelő teret kapott az apátság ügyeinek intézésében. A rendi Magyarország hajója süllyedőben volt, az új világnak megfelelően új intézményekkel, átállításokkal kellett mindenről gondoskodni. A rájutó munkát kemény magyar marokkal vállalta és intézte el. Kitűnő gazda volt. — Az országos teendők sem hagyták út mellett bandukoló magyarnak. E téren az 1843—44. évi országgyűlésnek vallásügyi vitáitól kezdődik jelentős szereplése. Éles észszel, hatalmas tudással megszerkesztett folyamodása védi a kat. papságot a békebontás vádjai ellen. Jelen volt az utolsó rendi országgyűlésen. 1848. ápr. 5-én a kat. egyházzal szemben megértést mutatni nem tudó, gúnyolódó Kossuthnak is megfelelt, aki a magyaros megválaszolás óta bizonyos „respektus"-szal üdvözölte a veszedelmes, nem ijedős természetű, keményvágású Sárkányt. — Az egyháziak előtt való nagy tekintélyét mutatta, hogy a dézsmáról való lemondással kapcsolatban a római szentszékhez menesztett igazolás szerkesztését reábízták. Scitovszky prímás a felterjesztést minden változtatás nélkül küldte fel Rómába. Sok sikere, nagy munkássága magyarázza, hogy a leköszönő Zichy Domokos gróf helyébe őt emlegették veszprémi püspöknek. — A vesztes negyvennyolcas idők s az utánuk következő események tétlenségre kárhoztatták. — A politikai borús felhők szétoszlásával a régi lendülettel látott munkához. Egyik legnagyobb sikerét az 1870. evi autonomiai kongresszuson aratta. Az egyik világi előadó mély értelemmel és alapos tudással a zsinatok történetéről beszélt. Simor hercegprímás felkérésére Sárkány apát rögtönözve oly hatalmas választ adott, hogy a beszéd végén az odasiető s jókívánságait kifejező hercegprímás „promptuarium antiquorum et antiquorum codicum"-nak nevezte- A régi győztes harcok újult erejével vívó veterán törődött öreg napjaiban ezt a nagy kitüntetést élete főbüszkeségének tartotta. — Annál meglepőbb, hogy ez a rendkívüli tudású, sokat olvasott, a kor kérdéseivel behatóan foglalkozó bencés apát irodalmilag keveset bocsátott a nyilvánosság elé. Természete, vérmérséklete a szó mesterévé avatta. Ebben látta egyik nagy hivatását. A művészi, mindig kész rögtönzés fejedelme volt. Óriási anyaggal rendelkezett állandóan. Olvasmányaiból készített jegyzetei és kivonatai köteteket tesznek ki. Bámulatos emlékezőtehetséggel rendelkezett. Ezekből magyarázható, hogy az erös csaták hevében is mindig alaposan, az érvek biztos és meggyőző erejével tudta aratni megérdemelt győzelmeit. Munkás élete alkonyán az emberi megbecsülés figyelme 1879. jún. 1-én fordult feléje utoljára, mikor jubiláris doktorrá avatták a budapesti egyetem hittudományi karán. — 46 esztendőre