Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1940

23 Linzer Ödön Szilárd. 0. S- B. Szül. 1897. máj. 18. Kőszeg (Vas vm.); félsz. 1920. júl. 8; a tanárképzővel kapcsolatos gimnázium tanára és hitoktató 1920—25. Pannonhalmán (1921—25. intcrnátusi felügyelő is); gt. 1925 — 28. Budapesten; tanár, a növendékek felügyelője, regens chori 1928—30. Pannonhalmán ; gt., a rendi hittanhallgatók felügyelője 1930—32. Budapesten ; gt. 1932—33. Esztergomban ; 1933—34. tanulmányúton Rómában és Solesmes-ben ; tanár 1934. szept.—nov. Pannonhalmán ; gt. 1934. dec.—1935. Győrött; hitoktató, regens chori, a gregoriánének tanára 1935 — 39. Pannonhalmán (1937. ápr.—jún. gt. Pápán). 1939— a Ciano Galeazzo e Costanzo olasz gimnázium tanára s a vele kapcsolatos nevelőintézet felügyelője. 1. A nevelői hivatás. Budapesti bencés gimn. 1926—27. évi értes.-ben. - 3-5 old. — 2. A Regula és a szentek. Szent Benedek-Emlékkönyv. (529—1929.) Pannonhalmi Szemle- IV. évf. 1929. 1. sz. - 178-84 old. — 3. XI. Pius apostoli constitutioja a liturgiáról és az egyházi zenéről, a gregorián énekről. U. o. 2. sz. - 384—86 old. — 4. Vade Retro Satana. U. o. 2. sz. - 435—6 old. — 5. Kongregációs élet. U. o. V. évf. 1930. 1. sz. - 113-20 old. — 6. Szentlélek zenéje. U. o. XII. évf. 1937. 5. sz. - 325-32 old. — 7. A katolikus liturgia nevelő értéke. Pápai bencés reálgimn. 1936—37. évi értes.-ben. - 4 —11 old. Dr. Magasi Ernő Artúr. O. S. B. A bölcselet doktora. Szül. 1903. szept. 28. Celldömölk (Vas vm.) ; félsz. 1927. jún. 29. ; gt. 1927-30. Győrött; u. a. 1930—31. Pápán, az utolsó év második felében beteg; betegszabadságon Nervi-ben (Olaszország) és Tihanyban ; gt. 1931—34. Esztergomban ; u. a. 1934—39. Sopronban ; (lk. és hitoktató 1939. ápr. 11.-1940. Celldömölkön; gt. 1940— Pápán.) Első verseiben a külső világ ihletésére szökkennek könynyed, kedves dalokba gondolatai, érzései, hangulatai. A fiatalság derűjét, üde életszemléletét sugározzák a pillanatfelvételekre került röpke hangulatok. Rövidesen kiszélesedik témaköre, elmélyül élményvilága s kiteljesedik színskálája. A költemények hangulati eleme mellett egyre jobban kicseng a reflexió, látó és felfogó szeme a külső világról befelé fordul. Az élet szépségeiben gyönyörködő, elszemlélődő strófái után az élet mélyebb értelmét kutató versek is sírnak és keresnek. Ott kötnek ki, ahol megsimul az ágaskodó hullám s magarendező nyugalommá próbál csendesülni a zajlás és háborgás. Az óda magaslatáig ritkán erősödik és teljesedik az élmény, inkább a kiegyensúlyozott hangulatú dalban talál kifejezést. A hangulat elmélyítésére gazdagon és egyénien kezelt képekkel szolgál. Ezekben, nyelvében, ritmusában kerüli a feltűnőt és rendkívülit. Élményben, formában a művészit adja és keresi. „Jöjj el Theokritos"-ában sóvárgóan együttérző hangot és lelket pendít meg az őserős szicíliai Múzsával. Édesanyja magasan álló alakja az egymásra utalt lélek és test bársonyosan gyermekarcú írásait iratja vele. Pár, az emberi egyenlőtlenség visszás képe sugallotta írása a szociális kérdések fájó időszerűségét kiáltja és kesergi. A mai kor líráját író papköltők