Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

27 U. o. 1934—35. évi értes.-ben. - 9—13. old. — 6. Német nyelv­könyv a leánygimnázium I. o. szr. Bitter Illés német nyelv­könyve nyomán és az új tanterv alapján szerkesztette : B- P. Bpest. Sz. I. T. 1938. - 123 old. Dr. Bognár Pál Cecil. O. S. B. A bölcselet doktora. Szül. 1883. jan. 24. Csepreg (Sopron vm.) ; félsz. 1906. jún. 29.; gt. 1907-09. Ko­máromban; u. a. 1909—10- Esztergomban; u. a. 1910—12. Kőszegen; egyetemi hallgató 1912. szept.—okt-ben Budapesten; gt. 1912—26. Komáromban. 1921. március havában a buda­pesi Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán magán­tanár lett „A természettudományok ismerettana" c. tárgykörből. Ugyanakkor a Szent István Akadémia rendes tagjává válasz­totta. Az 1926. évi november hó 10-én tartott ülésen az emlí­tett egyetem bölcsészeti kara magántanári képesítését „Az isme­rettan és logika" c. tárgykörre, az 1930. évben pedig a „Pszichológia" és a „Kísérleti pedagógia" c. tárgykörre is kiter­jesztette. Tudományos működése s egyetemi előadásai Komá­rom elhagyását javasolták, a megszállott magyar város diák­ságának érdeke azonban maradását követelte. A város elha­gyására akkor került sor, mikor 1925-ben a cseh hatóságok magyar állampolgársága miatt eltilttották a tanítástól. 1926—27. Pápán, 1927—29. Győrött, 1929—37-ben Budapesten működött mint középiskolai tanár a rendi gimnáziumokban. — 1929. óta az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja a filo­zófiából és a pedagógiából. Az Angolkisasszonyok budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Intézetében a pedagógia történetét, a Fővárosi Iskolaorvosok Továbbképző Tanfolyamán és a Pázmány Péter Tudományegyetem iskolaorvosokat képző tan­folyamán a lélektant és az általános pedagógiát adta elő. — 1933. óta résztvesz az Országos Közoktatási Tanács munkájá­ban, amelynek 1936. óta tagja is. 1933. ápr. 7-én egyetemi nyilv. rendk. tanári címet kap. 1937. jún. 30-án Magyarország kormányzója a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészeti karán a pedagógiai tanszék nyilv. rendk. tanárává, majd 1938. júliusában ny. rendes tanárává nevezte ki. Tanári működése óta igen sok tudományos és ismeret­terjesztő előadást tartott a tanáregyesületekben, a Magyar Filo­zófiai Társaságban, a Magyar Paedagógiai Társaságban, a Szent István Akadémiában, Komáromban a Jőkai Egyesületben, ahol hosszabb ideig az irodalmi osztály elnöke volt. A pozsonyi, kassai, szombathelyi, győri, budapesti kulturális egyesületek­ben több előadást tartott. Győri tanársága idején a Győri Szabad­egyetem igazgatója volt. A Budapesti Székesfővárosi Szabad­egyetemen tanárok számára rendezett továbbképző tanfolya­mokon és a rádióban is tartott gyermekpszichológiai és peda­gógiai előadásokat. Sok előadással szerepelt a Magyar Gyermek­tanulmányi Társaságban, amelynek évek óta osztályelnöke. Nagyobb munkái: 1. A fizika alapfogalmainak és alapelveinek ismeretelméleti vizsgálata. Komárom. Spitzer Sándor. 1911. - 210 old. — Okság és törvényszerű­ség a fizikában. A Magyar Filozófiai Társaság Könyv­tára. 3. kt. Bpest. Franklin Társ. 1919. - 221 old. - 3. Logika.

Next

/
Thumbnails
Contents