Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1937
9 könyvekről ugyanis bemutató formában beszámolni lehetetlenség! Ezért mellőzve kívánatosnak látszó, de a megoldás szempontjából kínosan nehéz feladatot, a hozzánk közelebb eső terv megvalósítására vállalkoztunk. Ez esetben egy egységes, összefüggő korszak irodalmi termékeinek kiállításáról eshetett szó! Ennek a vállalkozásnak munkáját nem nehezítette az adatok lehangolóan gyér volta, a szétszórt könyvek, írások megszerzésének nem kevés akadálya! * * * A kiállításra kerülő anyagot három csoportba soroztuk. Ez a csoportosítás lehetővé tette a meglehetősen szép anyag területén való könnyebb tájékozódást, eligazodást! Az első csoportba az intézetben tanult növendékek, az itt működött s működő tanárok irodalmi munkásságának termékei: könyvek, értekezések kerültek. A második csoportba a tanári könyvtárnak könyvészeti szempontból értékes könyvei, iratai, másolatai, oklevelei jutottak. Bár ezek nem voltak szoros kapcsolatban az elsőrendű céllal, a kiállító könyvtárhoz hozzátartoztak s az anyag nem mindennapiságával más szempontból adhattak Ízelítőt a látogatóknak. A harmadik csoport anyagát azok a könyvek, kiadványok, nyomtatványok szolgáltatták, melyek az intézet történetével kapcsolatosak. Ebben a csoportban szerepeltek a növendékek és tanárok irodalmi működéséhez, pályájához, személyéhez fűződő kéziratok, emlékek. E csoportnak nem közönséges díszére váltak az egykori növendékek önképzőköri pályadíjnyertes munkái. Biztató ígéretei, kezdő próbálkozásai hatalmas szárnycsattogásoknak! Az intézet növendékének vettünk minden olyan tanulót, aki legalább egy teljes esztendeig tartozott az iskola kötelékébe s a látogatott osztályról bizonyítványt kapott. Kivételek e tekintetben az egykori érseki lyceum papnövendékei, akik a főgimnázium két felső osztályát az említett intézetben végezték s nálunk csak érettségiztek. Ilyen alapon kerül a boldog emlékű Prohászka püspök is az iskola halhatatlanjai közé. Ez utat járja több más egyházi kiválóság. Az érettségi vizsgálat külön említése ezekre az esetekre vonatkozik. Az 1885—86. tanévtől kezdve a felsőosztályú papnövendékek is az intézet nyilvános rendes tanulói lettek. A kiállításra került irodalmi alkotások elé bevezetőül az egykori növendékek és tanárok pályafutásának főbb állomásait adjuk, így lezajlott vagy még tartó életüket el tudjuk helyezni az időtájékoztatást nyújtó évkorlátok közé. A volt növendékek neve mellett az osztályokkal kapcsolatos évszámok mindig a tanév záró felét jelzik.
