Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1936

Együttes érettségi találkozó A tanév vége felé, június 13-án, intézetünk igazán fölemelő ünnepség színhelye volt. E napon tartották együttes érettségi találkozójukat, akik 45, 40, 35, 30, 25, 20 vagy 10 évvel ezelőtt teltek érettségit a bencés gimnáziumban. A magyar tudományosságnak és közéletnek számos irányító egyénisége, köztük a csanádi egyházmegye méltán nagynevű püspöke, dr. Glattfelder Gyula, gyülekezett össze az Alma Mater falai között, hogy felidézze a mult diákévek kedves emlékeit. Féltízkor szentmise volt a szentferencrendiek templomában. A főoltárnál a csanádi püspök úrnak Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok. apát segédkezett, nyolc mellékoltárnál az egyes évfolyamok papjai mondottak szentmisét s kurzustársaik vagy a most érettségizettek ministráltak nekik. Szentmise után az intézetbe tért vissza a menet. Az öreg diákok mellett a legkisebbek haladtak a díszteremig, ahol rövid ünnepély volt az öreg diákok tiszteletére. Egy I. o. kis diák, Búkor Gy. köszöntötte a püspök urat, azTöreg diák-bácsikat, a zenekar Leoncavallo Mattinatáját játszotta, azután dr. Glattfelder Gyula püspök úr lépett a pódiumra. Hatalmas szózatában rámutatott a hagyományok, a mult tiszteletére. Elismeréssel szólt az esztergomi bencés gimnázium régi tanárairól, akik az életre neveltek, megszerettették a munkát és lelkiismeretes kötelességtudást plántáltak növendékeikbe. Nem szentimentalizmusra, ábrándozásra neveltek, hanem az életben való becsületes helytállásra. Figyelmeztette a ma diákjait: nem merengeni, panaszkodni, jajgatni kell, nem másoktól, hatósági beavatkozástól, mesterséges eszközöktől kell várni a talpraállást, a segítséget, hanem meg kell érteni, hogy a boldogulás, a siker biztosítékát mindenki elsősorban önmagában birja. Hányan voltak, az itt összegyülekezett öreg diákok között, akinek az édesanyja csak egy darabka kenyeret tudott tízóraira adni, mégis mindegyikük lelke tele volt szent optimizmussal. Bátran szembe nézni az élettel, férfias öntudat, hűség az eszményekhez, kemény helytállás: ez az élet, a boldogulás útja és módja. Hatalmastapsviharköszönteagyönyörű beszédet, mely után az énekkor preciz előadásban a Gaudeamust énekelte, majd az igazgató üdvözölte az egybegyűlteket, köszöntötte elsősorban az ideutazásával is nagy áldozatot hozott püspök urat és hitet tett arról, hogy az intézetben ma is Szent István és Szent Benedek szellemében folyik a tanítás, a nevelés, a Pax, a szeretet parancsa szab irányt ma is a tanárnak, tanítványnak. E szeretettel telve várja újra az Alma Mater az egykori diákokat. A „Ballag már" hangjai mellett vonult a közönség az intézeti hősök emléktáblájához, ahol Berkó Antal tábornokorvos helyett, akinek fia hir-