Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1935

4 Azt mondhatná valaki, hogy az Egyházban a szentek emléke min­dig élénken él, sőt az irodalomban is új feltámadásukat ünneplik. Igen, az Egyház őrzi szentjeit, mint hitünk egész kincsesbányáját, szívének szeretete most is olyan tárulőan fordul feléjük, mint minden előző kor­ban, csak az egyes korok és nemzedékek figyelme és megértése más és más. Ma is tiszteljük szentjeinket, de ha a tisztelet fokmérőjét vesszük, természetfeletti lényük, áldozatos lelkük nagyságának átértését, példájuk­nak követését, földhöz, anyaghoz, vérhez, gőghöz tapadó énünkkel való lemérését vesszük, itt bizony nagy hibák vannak, itt bizony nincs mivel dicsekednünk. Régi korok szentjeinek legendás önmegtagadása olyan érthetetlen előttünk, mint a hieroglif, vagy rovás írások voltak megfejté­sük előtt. Szentjeink élettörténete mintha puszta nyelvemlékké lett volna. Nem hat sem fönn, sem lenn egyaránt. Milyen máskép volt a közép­korban. Pl. egy Szent Geraldusnak clyni Szent Odótól megírt életrajza hány és hány előkelő világi ember életére volt hatóerő. Géza fejedelem önkényt és örömest hallgatván papjai, bencései beszédére, gyönyörködik vala, hogy keble kertjébe elvetett igaz hit magva csirába ereszkedik. (Szent István legendája. II. fejezet.) Ezért állítjuk olvasóink lelke elé Szent Mórt pécsi püspöksé­gének 900 éves fordulója alkalmából, ezt az első tudós, író, szent magyar bencést, akinek lelkületéből Isten szelleme, Szent Benedek szelleme árad felénk a próféták szavának erejével, akik holtakat támasztottak, akik a sivatagban vizet fakasztottak, akik a kövekből életet, kenyeret varázsol­tak elő. Legyen az ő tisztaságos, fegyelmezett, alázatos tudós lelke új akarásokat, új teljesedéseket felverő szent vihar, melyben újból az lir szava szólal meg s teremt új életeket. Szent Mór alakja történelmi és legendás egyformán. Fennmaradt írása, az első magyar irodalmi termék, fennmaradt kézjegye a tihanyi alapítólevélen, fennmaradtak életkörülményei a Pozsonyi Krónikában, a a Szent Imre,legendában (III. fejezet), amely végtelenül megható bepil­lantást enged tisztaságos, engedelmes, alázatos, imádságos lelkületébe. 1000 körül születhetett Nyitra környékén. „Abban az időben, mikor a jámbor király parancsára Pannóniában még alig hogy kezdett sarjadzani az istenség neve és tisztelete, a szent társalgásnak új öröme fakad. A jámbor király, Szent Mór szava, szíve­sen társalkodott Szent Márton monostorának szerzeteseivel, ahol Szent Mór is tanult, nevelődött, mint puer scolasticus, mint iskolás gyermek. Pannónia szent hegye, Szent Márton születési helye, a messzelátó s messziről látható ősmonostor, Bakonynak messzekéklő hegyeivel, széltől kivájt völgyeivel, sűrűen megrakott helységeivel — a világ zaja fölé emelkedve a békesség szelíd igézetével hatja át szívét. Egy alkalommal, 1029-ben Veszprém felől közeledett a király, midőn a testvérek eléje vonultak, hogy üdvözöljék. István király fiát küldte elejükbe, hogy fogadja

Next

/
Thumbnails
Contents