Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1931
6 latok mindig jobban fellendülő jelensége; nemcsak a környék hívőserege kereste fel nagyobb ünnepek idején a magyar kereszténység bölcsőjét, hanem messziről is sokan jöttek a szent hegyre lelki felújulás céljából. Nagyon szívesen látta a tanulóifjúság vidám seregét a magyar történelem e szent helyén. Az egész Rend dr. Bárdos Rémig főapát az élén triduummal ülte meg a pannonhalmi székesegyház 700 éves jubileumát; erre az alkalomra érmet is veretett. A jövő fejlődés és rendi munkakör kiterjesztése szempontjából megnyitotta a bpesti reálgimnáziumot, megszervezte a pannonhalmi gyakorló gimnáziumot, majd később a győri gimnáziummal kapcsolatosan a gyakorló tanári intézményt. Az ifjabb rendtársaknak a külföldi egyetemeken való tudományosabb kiképzését is elősegítette. A rendtársak irodalmi tevékenységének fokozására megindította a Pannonhalmi Szemlét, sőt maga is írt bele. Főapáti méltóságában is nagyon érdeklődött az iskola iránt, ennek az ügynek is főpásztora akart lenni. Örömest látogatta az előadásokat, jól érezte magát a fiúk között s barátságosan elbeszélgetett velük. Intézeteink volt növendékeit a Bencés diákszövetségben egyesítette, hogy a volt tanítványokat a régi szellemben megtartsa, kedves, ifjúkori emlékeik felelevenítésével felüdítse és őket az ifjabb, főleg az egyetemekre kerülő bencésdeákok erkölcsi és anyagi támogatásában munkatársaivá tegye. Ennek az intézménynek intézeteinkben való működését állandóan figyelemmel kisérte, gyűléseiken s főleg budapesti társas összejöveteleiken gyakran meg is jelent. Keresztény államiságunkkal úgyszólván egyidős magyar bencésrend kevésszer volt oly válságos helyzetben, mint midőn dr. Bárdos Rémig vette át rendjének kormányzását. Hazánknak is, Rendünknek is már a háború és forradalom alatt meggyengült anyagi erejét a rossz gazdasági évek, egész Európán végig vonuló anyagi romlás válságos helyzetbe sodorták. Mikor azt látjuk, hogy az államok, országok intéző körei tanácstalanok e súlyos kelyzetben, továbbá a válság megoldására összejövő államférfiak nem tudnak kiutat találni a bajokból, nem lehet csodálkozni, hogy hazánk válságos anyagi helyzetében a magyar Szent Benedek-rend is osztozik. A sok rosszul sikerült vállalkozás, a folyton terjedő anyagi romlás megőrölték a hatalmas erejű főapát egészségét. Éjjel-nappali gondja volt rendje erkölcsi, szellemi és anyagi érdekeinek gondozása. Az utóbbi téren a „sors bona“ nem szegődött hozzá. Érettünk viselte a válságos idők súlyos keresztjét. Mikor már megnehezült az idők viharos járása felettünk, ritkább volt jóságos arcán a megszokott kedves derű, sorvasztó gondjai miatt szótlanabb lett. Fájt neki a lelke, beteg lett szerető, jó szíve. Szívreható volt, midőn egy alkalommal rendtársai körében megjegyezte, hogy soha főapátnak annyi bú, bánat és oly kevés öröm nem jutott ki, mint ő neki. De nehéz kereszt
