Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1930

16 történetét, a keresztény hitnek tételeit és az erkölcsi parancsokat, valamint az egyháznak belső és külső életét. Megteremtik a keresztény igazság képes előadását a „Biblia pauperum"-ot. A rendnek egyik legnagyobb büszkesége — Nagy Gergely — meghatározza a bencés apostolok művészi célkitűzését: Quod legentibus scriptura, hoc idiotis praestat pictura cernentibus, ut qui literas nesciunt, saltem in parietibus videndo legant, quae legere in codicibus non valent. Ugyanazt a gondolatot a rendnek másik híressége — Valafried Strabo — röviden igy fejezte ki: „Pictura est quaedam litteratura illiterata". A didaktikus cél nemcsak a betűt nem ismerőkkel szemben indokolt s nem is akadálya a művésziességnek. Egészen más írásból, vagy képről olvasni. A szemléltető olvasás könnyebben érthető, több érzéken át hat s maradandóbb nyomot hagy a lélekben. Kétségtelen tény, hogy a legkiválóbb műalkotások nem a L'art pour lart elve alapján készültek. A legnagyobb mesterek nem egyedül a művészetért önmagáért lelkesedtek, hanem tárgyukat lélektani elmélyedéssel kezelték, lelkűknek fényében megfürösztötték s vele a saját gondolataikat is adták. Az egyéni lelki hozzátétel a művészet titka. Nincs is művészet minden szimbolikus és didaktikus jelentősség nélkül. Királyfalvy Kraft Károly mester művészileg leábrázolta mondanivalóját az ifjúsághoz. Lelkében végiggondolta a Bencésrend világtörténelmi jelentősségét, annak hivatását, Magyarország történelmére különösen oktató és nevelő munkájának eredményét s a mai ifjúság lelki igényét. Művészi képzelőtehetsége megtalálta az alkalmas szép formákat s hat csodás képben kifejezett egy hatalmas gondolatciklust. Királyfalvy Kraft a nagy magyar klasszikusoknak — Székely Bertalannak és Lötz Károlynak tanítványa. Nagy hatással volt reá Benczúr Gyula, a ragyogó szinezésű történelmi kompoziciók halhatatlan mestere. Hosszú időt töltött Münchenben, Firenzében, Berlinben, Bécsben, Párisban és Londonban. A művészet Metropolisaiban korának minden művészi irányát és a modern művészet minden eszközét megismerte és így teljes felkészültséggel foghatott föladatának megvalósításához. Az al fresco nehéz technikáját tökéletesen birja és tudja. Egységesen megkomponált gazdag színű, erősen plasztikus képei kiforrott művésznek pompás alkotásai, melyekkel maradandóan felírta nevét az intézet falaira. Az első képen a nyugoti szerzetesség ősatyját látjuk, amint a regulát magyarázza két kedves tanítványának, Piacidusnak és Maurusnak. Ez a kép a belső lelkiélet fontosságának hangsúlyozása és rámutatása a Regula világtörténelmi jelentősségére, mely a szentírás után a kereszténység egyik legnevezetessebb alapokmánya. Milliók és milliók kalauza lett az üdvösség utján. Egész irodalomtörténet fonódik köréje. A második kép a Monte Cassinói Monostort mutatja ; a szent Apát szerzeteseivel a nagy kereszt elé vonul, amely Apolló és Vénusz lerombolt szentélye fölött áll s a népnek hirdeti Krisztus igéjét. Benedek a tiszta kontemplativ iránnyal szakított, az aktív munka terére lép : szóval, példával apostolkodik, megveti az új szellemi és anyagi kultúra alapjait, beleviszi a keresztény elveket az élet minden nyilvánulásába. Apolló, a pogány álkultura szimbóluma, Vénusz, a testiség istennője porbahullanak. Az örök Logos testté lőn. Az ő igazsága győz s isteni ereje megfékezi a testnek ösztöneit. Monte CassiriSból világutra indul a keresztény kultúra. Piacidus Itáliában, Maurus Franciaországban, Augustinus Angliában, Fractuosus