Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1928

. 13 543 március 21-én bezáródott a sír Szent Benedek fölött, hogy magába foglalja a sokat fáradozott testet, mely a népek, lelkek legválságosabb idejében szolgált útmutató fáklyául az áttörhetetlennek vélt sötétségben. Szelleme, Regulája azonban élni fog, míg csak él Krisztus Egyháza a földön. A mag, amelyet a földbe ültetett, terebélyes fává növekedett. Tizennégy század óta nyújtja, osztja pazarul virágait és gyümölcseit az emberiségnek. Szent Benedek meghalt, de átadta örökségét fiainak. A munka átszármazott rájuk, hogy elárasszák egész Európát, hogy a fékevesztett népek nevelését átvegyék. Szellemük behatolt a palotákba, a városokba, az iskolákba, hogy az életnek azokban még megmaradt elemeit lángra lobbantsa. Valóságos népvándorlás indult meg hozzájuk, hallgatták és csodálták őket. Életre támasztották az emberekben lappangó szellemi és erkölcsi erőket. Beszéltek, írtak, cselekedtek. Európának új, egészséges, életreképes társadalmat teremtettek. Kezükbe vették a térítés nehéz munkáját, a kereszténység határait mindig tovább és tovább tolták. Nemcsak hitbeli, erkölcsi dolgokban voltak vezérei a népeknek, az emberiség anyagi érdekeire is óriási hatást gyakoroltak. A népvándorlás hullámai elpusztították a városokat, a lakosságot megtizedelte a kard és a pusztító betegségek. Mindenütt vér, romok, sivatagok tették kietlenné a tájat. Újjá kellett építeni Európát. A bencések nyomán kidőltek a százesztendős fák, szántóföldek keletkeztek, telepek létesültek. Legelők készítése és réteknek mesterséges öntözése által egészségtelen és terméketlen vidékeket lakhatókká és virágzókká tettek. Az ő ekéjük törte az ugart Gibraltártól a Keleti tengerig, Skóciától a Duna torkolatáig. A kolostori javak mintagazdaságok voltak. A leghasznosabb gyümölcsöket és magfajtákat a legridegebb éghajlat alatt is meghonosították. A világ leghíresebb bortermő vidékei nekik köszönik létüket. Egész Európát ellátták óriási épületekkel, melyeket a századok vasfoga máig sem tudott megőrölni. Végtelen nagy szolgálatokat tettek a tudományoknak és művészeteknek is. A népvándorlás után összegyűjtötték a szellemi műveket, az iskolákat, könyvtárakat, gyűjteményeket újjáteremtették. Sokszor életük veszélyeztetésével mentették meg a könyveket a pusztulástól. Fáradhatatlan kutatásaik és tevékenységük által megbecsülhetetlen könyvgyűjteményeket létesítettek. Minden kolostorban két iskolát vezettek, egyiket a rendtagok képzésére, a másikat a világi életpályákra készülő növendékek képzésére. Fejedelmi személyek is ezekben az iskolákban tanultak. Kis Pipin, Jámbor Róbert, Nagy Alfréd, Vastag Lajos, Szent István és még sokan mások a tudós bencéseknek köszönték műveltségüket. A művészeteket és műipart is mindig gyengéd szeretettel ápolták. Valóságos műhelyek voltak a kolostorokban, ahol építészet, festészet, szobrászat, mozaik, szépírás, szövés, varrás, vésés, arany, ezüst és elefántcsont feldolgozása, drágakövek befoglalása, könyvkötés, könyvkészítés, zománcozás, miniature munka mind szakavatott kezekre talált. A középkori történetírás terén annyit létesítettek, hogy abban az időben a bencés kolostorok voltak a középkor történelmi társulatai, könyvtáraik pedig az állam, egyház és családok valóságos archívumai. Évkönyvek, okmánygyűjtemények, alapítványkönyvek, nekrológok, életrajzok, krónikák itt voltak megtalálhatók. De sok volna felsorolni mindazt az áldásos tevékenységet, melyet Szent Benedek fiai az emberiség vallási, erkölcsi, egyházi, anyagi, szel-