Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1927

38 val. Ha összehasonlítjuk a római Pantheonnal, azt látjuk, hogy ennek kupolája 130 láb átmérőjű, de a földre támaszkodik; az Aja Sofiáé 100 láb, de avval a hatással van a szemlélőre, mintha a levegőben lógna. Ami pedig a térhatását illeti, a római Szent Péter-templomban egészen a kupola alá kell menni, hogy a nagy méreteket teljes egészükben kibontakozva láthassuk s végig kell járni a templomot, hogy kolosszális nagyságát lassankint felfedezzük ; az Aja Sofia kupolája a belépéskor egész nagyságában mered ránk s egy szempillantással áttekinthető a templom óriási mérete. A bizánci építészet fénypontja ez. Minden későbbi mecset többé-kevésbbé ezt mintázta le. Az óriási épület lapos ívelésű hatalmas kupolában csúcsosodik, amelyet 8 alacsonyabb (2 nagyobb és 6 kisebb) kupola vesz körül. Ezek lassankint emelkednek a főkupoía felé. Nyugati oldalán van az előudvar, az atrium, bolthajtásos nyitott csarnok, melyből az u. n. külső narthex-be (csarnok) jutunk. Innét 5 kapun keresztül is be lehet lépni a 60 m hosszú és 10 m széles belső narthex-be, amelyből viszont 9 kapu vezet a templom belsejébe, közülük 3 a főhajóba. A középső kapu a legnagyobb, legpompásabb, a bronzból és márványból készült „királyi kapu." Fölötte mozaikból Krisztus látható trónusán ülve, amint üdvözli a templomba jövőket: „Béke veletek. Én vagyok a világ világossága." Lépjük át a királyi kapu küszöbét — s már is bent vagyunk a főhajóban. Az egész templom nagy négyszögalakú. Hossza az apsis kivételével 75'5 m. Közepén emelkedik a 32 m széles és csúcspontjáig 65 m magas kupola, melyet 4 hatalmas pillérre támaszkodó 4 ív tart. A főkupola keleti és nyugati széléhez 1—1 félkupola támaszkodik. A félkupolák mindegyikéhez 3—3 fülke csatlakozik. A háromból 2—2 (jobbról és balról) szintén félköralakú s mindegyikben 2—2 oszlop támasztja alá velük együtt a főkupolát, míg a középsők (keleten és nyugaton) dongaboltozatú tetőzetet alkotnak. Közülük a keleti az apsist fedi. Ez a főhajó, a naos. Ettől északra és délre vannak a mellékhajók. Mindegyik 3 szakaszból áll. Mindegyik szakaszban 4 szabadonálló oszlop. Az oldalhajók emeletesek. A főhajó mozaikjait arany alapon a mecsetté való átalakításkor eltüntették ott, ahol emberi alakot ábrázoltak. A 4 cherub szárnyai még láthatók, fejüket azonban valami cifrázattal eltüntették. A mellékhajók mozaikjai még eléggé jó állapotban vannak. Az 1847-iki restauráláskor a főkupola mozaikképeit ismét teljesen megtisztították. Mivel az Aja Sofia eredetileg keresztény templom volt és csak később alakították át mosévá,

1 azért a mihrab,

2 mely a kath. templomokban a főoltárnak felel meg, nincs pontosan az apsis közepén, az egykori főoltár helyén, hanem kissé délre tőle, az apsis középső és déli oldalablaka között. Ez a szimmetriát nagyon megrontja, annál is inkább, mert a mihrabnak mint központnak megfelelően vannak elhelyezve a talapzatot takaró gyékények és gyönyörű szőnyegek. Ez teszi az összbenyomást diszharmonikussá. A mihrabtól jobbra van a szószék, a minbar, melyen a khatib (szónok) szónokol. Vele szemben van a szultáni család helye. A mecset belseje lehetőleg híjával van minden díszítésnek. Szobrok pl., melyeknek a bizánci művészeti és a mohamedán vallási felfogás nem kedvez, teljesen hiányoznak. Az embermagasságig lenyúló csillárok nagy száma és a lámpák nagyon bánt1 Mosé (= mecset) arab szó; az imádság, a földreborulás helyét jelenti. A mecsetek közül azokat, melyekben a heti ünnepies istentiszteletet tartják, hol a khatib ünnepélyes szónoklatokat"ftiond, dzsámi nak (= egybegyűjtő) nevezik Külsőleg is díszesebbek a többinél, a kisebbeknél, az u. n. medsid-eknél (= imaház). 2 Minden mecset Mekka felé van irányítva. Mihrab-nak nevezik azon fülkét, mely ezen mekkai irányt 'elzi. Ez előtt foglal helyet az imavezető imam.