Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1925

10 lyet vasutazó leányok, fiúk egymással szemben tanúsítottak, nemcsak a vonaton, hanem az állomáson, sőt már az állomásra menet is. Előfordult, hogy ilyenek miatt egyeseket mind fiúkat, mind leányokat ki kellett csapni az iskolából. Emellett rengeteg időt vesztenek a vasutazásnál. Némelyeknek napi 3 óra vasutazás és legalább 1 óra várakozás és állomásra való menés, tehát napi négy óra elvesztett idő a mai állapot eredménye. Hiába mondják, hogy a vasúton tanulnak. Tudjuk, hogy ott mással foglalkoznak és nem tanulnak, főkép nem készíthetik el írásbeli feladataikat. Kérjük a M. T. Szülőket fontolják meg, vájjon megéri-e az a kis megtakarítás, amelyet ezáltal nyernek, azt a sok-sok erkölcsi, lelki s szellemi kárt, melyet szegény gyermekük kénytelen sokszor szüleinek indokolatlan takarékoskodása miatt szenvedni s vájjon nem fog-e a szülőnek sokkal többe kerülni a gyermek, ha elbukik, ha elzüllik, és ha nem lesz a szülőnek öregkorukban gyámola, hanem megsiratható nyúge. A tanári kar mindezeket megfontolva elhatározta, hogy ezután csak kivételesen ád engedélyt a vasutazásra és nagyobb távolságokról, mint pl. Nyergesujfalu, Süttő stb. semmiképpen sem fogja megengedni a vasúton való bejárást. Mindezeket az intézet azon szeretetteljes kéréssel hozza a M. T. Szülők tudomására, hogy már most tegyék megfontolás tárgyává az ügyet és saját gyermekük lelki, testi épsége, jövője érdekében határozzanak ez ügyben". — E helyen ismételten kérjük a m. t. szülőket, hogy hacsak lehetséges, adják be teljesen Esztergomba fiaikat. Érettségi találkozók. Az idén igen örvendetes, hogy igen sok érettségi találkozót tartottak régi tanítványaink. Még 1925. augusztusban volt két találkozó, egy tizéves, akik 500.000 K-t ajánlottak fel dr. Etter Jenő utján és egy 15 éves. 1926. júniusában is többen jöttek össze, még pedig az idősebbek közül, baráti találkozóra, így a 45 év előtt érettségizettek, akik nevében dr. Ungár Gyula budapesti főorvos úr üdvözölte a régi tanárok utódait és a 40 év előtti érettségizettek, akik nevében Tóth Kálmán esperes-plébános szólott a tanárokhoz megható hangon. Mindkét esetben egy-egy millió koronát ajánlottak fel a gimnázium céljaira. A tanári kar mindig örömmel fogadja a régi tanítványokat, akiknek ragaszkodása az intézethez csak biztosítéka annak, hogy a Szt. Benedek Rend szigorú erkölcsi és hazafias nevelése az egyetlen út a derék, becsületes élethez, a hazát szerető önfeláldozó munkához. Jún. 27-én 30 éves, jún. 28-án 20 éves találkozók voltak. A bencés diákok egyesületének esztergomi osztálya. Ez iskolai évben tartottunk 3 választmányi ülést, egy lelkigyakorlatot (dec. 4-8), egy ünnepélyt (márc 21.) és egy közgyűlést (máj. 9.), amelyből, dr. Gróh József elnökünk indítványára, táviratilag üdvözöltük dr. Klebelsberg Kúnó gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, mint aki a magyar szegénység ellenére is még a külföldi egyetemeken is magyar központokat szervez az ifjúság kiképzésére. Továbbá üdvözölték dr. Vass József népjóléti miniszter urat is, aki nagy mértékben támogatta a szegény tanulókat. Ezen gyűlések folyománya volt az a gyönyörű felhívás, melyet ügybuzgó elnökünk dr. Gróh József a helyi lapokban közzétett s amelynek meg is lett a hatása, ha nem is a kívánt mértékben. Ezen gyűlések eredménye volt az a szép felszólító és kérő levél is, melyet Esztergom megye ugyancsak kevés gazdagabb vállalatához intéztünk s mely felszólításnak csak a Lábatlani Egyesült Tégla és Cementgyár R.-T.-nál volt érezhető hatása : a gyár 1.000,000 ^oronát, vezérigazgatója Selényi Vilmos úr pedig 200.000 koronát adományozott a szegény tanulók számára. Ezenkívül meg kell emlékeznem dr. Gróh József elnök úrról, aki 1.000,000 koronát és az Esztergomi