Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1924

19 tettük. Az egyik nap szép kirándulást rendeztünk az egész környék legmagasabb hegyére : a Meleghegyre. Azonkívül élveztük a meleg nyári napokon a Velencei-tó hűsítő vizét, fürödtünk, csónakáztunk, vízipólóztunk, vitorláztunk a nap nagy ré­szén. 18-án meglátogattuk Fejérvár-csurgón a magyar jamboree-csapat próbatábo­rát, 20 án ismét a Balatonhoz mentünk, a következő helyeket néztük meg: útköz­ben Székesfehérvárt, Szántódot, Balatonföldvárt, Balatonfüredet. 21-én elérkezett a táborbontás ideje, szomorú szívlel búcsúztunk el szerető házigazdánktól és az ot­tani ismerőseinktől. Még egy utolsó tábortüzet rendeztünk és a következő nap lebontottuk táborunkat, amely három hétig volt kedves otthonunk. Az indulás előtti éjjelen már nem is aludtunk a táborhelyen, hanem egy pajtában. Elindulásunk előtt hálaadó misét hallgattunk és azután utolsó Isten-hozzádot mondottunk Velen­cének. 22-én este robogott be velünk a vonat Esztergomba. Az 1924/25-ik tanév csapatunk történetében fordulópontot jelent. Ebben a tanévben lett igazgatóvá parancsnokunk dr. Mattyasóvszky Kasszián. A csapat pa­rancsnokságát dr. Saly Arnulf tanár úr vette át. Az igazgató urunkat a Cserkész-szö­vetség főparancsnokká nevezte ki. A csapatban fúvós zenekar alakult dr. Som­mer Timót és id Zsolt Nándor tanár urak vezetésével. Ebb.n az évben lendült fel a papnövendékek közt is a cserkészélet, melynek megengedéseért az elöljáróság­nak mondunk hálás köszönetet. Amíg az időjárás kedvező, addig lehetőleg minden szabad időnket fölhasz­náltuk arra, hogy kirándulásokat rendezzünk. Voltunk Táton, Szentendrén, a „Tu­ránon", Gerecsén. November 3-án testületileg kivonultunk a hősök temetőjébe, ahol Pintér László mondott szép beszédet a világháború hősi halottairól. Ősszel otthonunkat kijavíttattuk. Amint eljött a hideg idő, már nem lehettünk annyit a szabadban, hanem a cserkészmunka elméleti részeivel foglalkoztunk. December 8-án a Stefánia kiállítása'a csapatunk is küldött fel több tárgyat. A karácsonyi szünet­ben sakkversenyt rendeztünk. Karácsony másodnapján karácsonyfa ünnepélyt tar­tottunk színdarabbal és tombolával egybekötve. Január 11 én cserkészdélután volt a gimnáziumban. Itt megismételtük a karácsonykor előadott színdarabokat és a cserkészmamák és papák bőkezűségéből fényes uzsonnában volt részünk. — Jókai Mór centennáriuma alkalmából a bencés kertben fogadalomtételt és fogadalom­újítást tartottunk. — Március 5 én dr. Horeczky Géza úr tartott előadást a tüdő­bajról a csapatnak. — Április 6—8-ig kirándulás volt Héregre, Pusztamarótra és Pusztagyarmatra. A csapat a főparancsnok úr vezetésével április 6-án indult Héregre. Süttőn leszálltunk és innen Pusztamarótig az iparvágány vasútja szállított bennün­ket tovább, de gépünknek nem volt szikrafogója és a száraz füvet a kihulló szik­rák mindegyre meggyújtották s az erdőtüzet mi oltottuk. Majd Riedl erdőmérnök úr vendégszeretetét élveztük. Innen átsétáltunk Héregre. Az iskolában kaptunk szállást. A szives fogadtatásért hálából az új harang árához 100.000 koronával járultunk. Ekkor már várt bennünket három szekér és egy kocsi Pusztagyarmatról, hol ebéd után harcszerűt játszottunk. Másnap április 7-én Szentkeresztre érkeztünk. Itt meg­néztük a templomot és a szentkutat. Este a vonattal visszaérkeztünk Esztergomba. Április 25-én meglátogatott bennünket Faragó Ede az Országos Cserkész­Szövetség ügyvezető elnöke. A főgimnázium dísztermében szólott az ő cser­készeihez a cserkészetről, a hazaszeretetről és a cserkészek kötelességéről. Lelkes szavait Oláh-Tóth Antal rajvezető köszönte meg az egész csapat nevében. Résztvett a csapat Werner Gyula cserkész-tiszt vezetésével a budapesti nagy cserkész-harcszerűn, amely május 10-én volt a pesti és budai cserkész csa­patok között. Mi a budaiakkal játszottunk együtt és győztünk. — Május 21-én rendeztünk magunk között is egy nagy harcszeiűt a Vaskapu alatt elterülő erdők­ben. — Május 30-tól június 2-ig résztvett a csapat a kőszegi és szombathelyi 2*

Next

/
Thumbnails
Contents