Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1923

5 vele az előadások zavartalan menetét. — Az igazgató az év kezdetén felolvasta és megmagyarázta az ifjúságnak az intézet fegyelmi szabályait, azonkívül minden tanuló nyomtatásban is megkapta, hogy otthon szüleivel vagy szállásadójával láttamoztassa és ezek kötelezzék magukat, hogy a tanári karral együtt működnek az ifjúság valláserkölcsös nevelésében. A vidéki tanulók szállásai a tanári kar éber ellenőrzése alatt állanak. A tanulmányi előmenetel határozott visszaesést mutatott az év folyamán. Nem tulajdoníthatjuk ezt egyedül a nehéz megélhetési viszonyoknak, a mérhetetlen drágaságnak, amely miatt a szegény tanulók kénytelenek instrukciót, korrepeticiót vállalni s az előkészületekre szánt délutánjukból tekintélyes időt feláldozni. Nagy mértékben hozzájárult a tanulmányi hanyatláshoz az ifjúságnak mellékes elfoglaltsága : a cserkészet, a sport különböző ágai, a céllövészet, a kézügyességek, ipari mesterségek, ének, zene stb., amelyek mind akadályul szolgálnak iskolai kötelességeik elvégzésében. Rendesen késő este van már, mire munkához foghat a tanuló, s nem csodálkozhatunk, ha a fáradt test nem birja a nehéz szellemi munkát, csak részben, felületesen készül el az egyes tárgyakból, rendesen azokból, amelyekből számítása szerint felelni fog. Túlterhelést a fejlődő idegrendszer nem bír ki, a különben hasznos és szükséges egyéb foglalkozások maradjanak szünetnapokra vagy az esti órákra, amikorra a tanuló hivatalos munkáját már becsületesen elvégezte. Az alsó osztályú tanulók közös szavalóóráját havonként megtartottuk, hogy a kezdők és bátortalanok a kiválóbb szavalatok hatása alatt bátorságra és jo előadásra tegyenek szert. Mintegy 60 tanuló szavalt, a legkiválóbbak voltak Michelsz Jenő I., Szenczy József II., Vavrecka Rudolf III., és Weisz Ferenc IV. o. tanulók. Rendkívüli szabadkézi rajz. Célja egyrészt a tanulók objektív látóképességének, másrészt rajzi készségének fejlesztése. A rajztanfolyam rendkívüli díjazással járt. Részt vett az I—VIII. osztályból összesen 29 tanuló. Tanította Hellebrand Béla rajztanár. A gyorsiró-kör munkássága az 1923—24. iskolaévben. Az alakuló gyűlésünket okt. 24 én tartottuk. Az első két gyűlésünk keretében megválasztottuk körünk tisztikarát. Elnök lett: Moncz Boldizsár VIII. o. t., titkár: Pomothy Gyula VII. o. t., háznagy : Gerő György V. o. t., pénztáros : Bali Kálmán V. o. t., helyettes pénztáros: Gerő György V. o. t., jegyző: Molnár Béni VI. o. t. helyettes jegyző : Patriász V. o. t., stenogrammbiráló és előadó : Gerő György V. o. t., aki a kör tagjai számára a stenogrammokat kiadta és megbírálta. Könyvtárosunk Praznovszky Kálmán, irattárosunk pedig Pomothy Gyula VII. o. t. volt. Gyorsirókörünk két gyorsírót Gerő György V. o. t.-ót és Dudits László IV. o. t.-ót Pestre küldött az országos gvorsiróversenyre, mely mint első verseny eléggé sikerült. Minden gyűlésünkön volt két előadás. Több előadást tartottak : Moncz Boldizsár VIII. o. t., (Megnyitó és záró beszéd, az irás fejlődése.) Pomothy Gyula VII. o. t., (A gyorsírásról általában.) Molnár Béni VI. o. t., (Marcus Tullius Tiró élete és rendszere.) Miklóssy Pál VI. o. t., (A gyorsírás története az ókorban.) Gerő György V. o. t., (Fonetikus rövidítések, a gyorsírástudomány újság és gyorsíróverseny ismertetése.) Patriász István V. o. t. (Fabró Henrik élete és munkássága.) és Dudits László IV. o. t. (A magánhangzók torlódása, a betűk nagyítása.) Az évi tagsági díj 1000 K volt. Az év folyamán nyolc rendes és egy zárógv ülést tartottunk. Gerő és Dudits a megyegyűlésen is szerepeltek és a szónokok beszédeit gyorsírással leírták. Az évvégi gyorsíró-versenyen győztesek lettek: A 150 es ütemben Moncz Boldizsár VIII. o. t., a 120-ban Dudits László IV. o. t., a 100-ban Gerő György V. o. t., a 80-ban Patriász István V. o. t. és a 60-ban Molnár Béni VI. o. t.