Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1917

6 állhatatosak abban, amit fogadtatok, mikor lelketek a legőszintébben kitárult előttem, a kongregációi fölvételkor. A kongregáció ugyan titeket most, mint tanulókat nevel, mert mindig alkalmazkodik a tagok korához, állásához, szellemi nívójához, hogy szellemével minél jobban betöltse a tagokat egészen. De azért nem az iskolának nevel, hanem az egész életre. Sőt nem is elégszik meg veletek, saját üdvötökkel és lelki boldogságtokkal, hanem általatok másokat is akar megnyerni. Akarja, hogy apostolai, harcosai legyetek a jó ügynek. A kongregáció nem megszámozott osztályokból álló intézmény, amelyből az ember bizonyos idő múlva kilép. Lelki szervezet, amely átszívódik a mi lelkünkbe. Amíg tanulók vagyunk, a kongregáció neve főgimnáziumi, azután lesz egyetemi, majd katholikus férfiak vagy urak kongregációja. Velünk jár és velünk él végig. Ha olyan helyekre kerülünk, ahol nem járhatunk a kongregációba; lélekben fölkeressük azt, valahányszor nagy lépések előtt állunk, vagy veszedelmek környékeznek. Innichenben a híres író Walter prépost kalauzolt engem a társaskáptalani templomban. Ősi román templom. Az oldalajtónál figyelmeztetett a prépost: Látja azokat a bevágásokat az ajtókeretet képező gránitoszlopokon? Megnéztem, olyan mélyedések, mint a sokat használt köszörüköveken lát az ember. S megmagyarázta a prépost: A középkori tiroli nemesek, a lovagok, akik itt a káptalani iskolában tanultak s ebben a templomban tanulták a boldogságos Szüzet, az összes női erények mintaképét tisztelni, itt jöttek össze, mielőtt csatába indultak s ennél a két ajtókeretoszlopnál köszörülték kardjukat. Ti is a boldogságos Szűz fölesküdt lovagjai vagytok. A legtisztább Szűznek hófehér lobogója alatt, a nagy keresztény család anyjának oltalma alatt küzdenetek kell minden aljasság, a keresztény erkölcsöket aláásó minden törekvés ellen. S ha küzdelemre indultok, itt kell erőt gyüjtenetek, itt kell szellemetek fegyverét élesítenetek a kongregációban, ahol lovagokká avattak. Itt kell mély vágású emléket hagynotok magatok után, hogy az utódok épüljenek példátokon. Úgy, amint ti föllelkesedtek elődeitek példáján. Közvetlen elődeitek közül sokan már a hősiség glóriájában ragyognak előttetek, mint a világháború hősi halottai, sebesültjei vagy dicső harcosai. A