Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1915

8 cimmel. Még pápai tanár korában részt vett az „Ifjúsági Plutarch" szerkesztésében s ebbe ő irta a nemzeti hősnek, Hunyadi Jánosnak, az erélyes nagyasszonynak, Szilágyi Erzsébetnek, az angolszászok honmentő Nagy Alfrédjának, a keszthelyi nagyoknak: Festetich György grófnak és Fejér Györgynek az életrajzát és méltatását. Esztergomban a „Várnai csata" leírása került ki tolla alól, melyet Győrött „I. Ulászló esküszegése" címen forrástanulmányok alapján tudományosabb formába öntve, ismét kiadott. Első pillanatra talán úgy tetszik, hogy nem itt van helyén tárgyalni Vaszary írói munkásságát, hiszen e helyen Vaszaryról, a a tanárról van szó. De már egyszerű bepillantás e könyvekbe elég arra, hogy megállapítsuk: Vaszaryt mint tanárt is igazában könyvei­ből ismerjök meg. A szó elröpül s az emlékezetben csak halvány, elmosódott vonások maradnak meg a legjellegzetesebb arcokról is: scripta manent. Ezek pedig minden sorukban az oktató, nevelő tanár egyéniségét sugározzák, hiszen úgyis tanítványainak készültek, a tanár beszédei, magyarázatai ezek az áhítattal hallgató diáksereg­hez, a történelem nagy alakjait, fontos eseményeit tükörként állítva szeme elé s nyájasan biztatva; „Tekints bele, hazám reménye, sok szép vonást találhatsz benne, mely szerint jól intézheted a jelent, helyesen tervezheted a jövőt." Finom, cizellált stílus, egyszerű, áttekinthető szerkezet könnyeddé, vonzóvá teszik szinte liviusi előadását még akkor is, ha nem élvezzük az élőszó behízelgő, magával ragadó zengését. S ez a nemes választékosság, mely mégsem erőltetett soha, s egy percre sem nélkülözi dikciójának természetes üdeségét, rávall a tanítványait megbecsülő tanárra: emelkedettsége már a stílusban is bizonyos mértékben ünneppé teszi tanítványai számára előadását — írását. Ennek további magyarázata pedig, hogy a történelmi esemé­nyek, kiváló személyiségek rajzolása közben sohasem feledkezik meg a paedagogus Christianus nevelő, erkölcsnemesítő feladatáról. A történelmet bányának tekinti, telve nemes és nem nemes ércek­kel. A tanár, a nevelő feladata már most, hogy kiválogassa a nemeset, a szépet, ezeket eszményekként állítsa az ifjú elé s a felséges példák vonzó hatását fölhasználva, praktice, mondhatnám direkt módszerrel lelkesítsen egészséges, nemes idealizmusra Istenért, hazáért, királyért, nehogy „pókok módjára még a virágokból is

Next

/
Thumbnails
Contents