Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1915
5 hogy az ilyen hibák elkövetőit ebéd alatt bezárják az iskolába. A helyesírási hibák meg is szűntek. Fegyelem volt, ahol tanított s az ifjúi vidám kedély kárát sohasem, csak hasznát látta ennek. Érvényesülhetett a kitűnően előadó tanár. Mint a földrajz és a magyar nyelv, különösen pedig mint a történelem tanára, a felső osztályokban az akkori paedagogiai irány értelmében, de saját szónoki tehetsége, lelkes egyénisége szerint is emelkedett hangú, élénken szines magyarázatokkal bilincselte le tanítványait. Arra törekedett, hogy a történelmi magasztos események, hősi példák vonzó előadása a jellemképzés szolgálatába állítsa a magistra vitae oktatásait s az ifjak hevülő lelkét ideális vágyakkal, törekvésekkel telítse meg. Ugyané célból írta meg lelkes történelmi tankönyveit is, melyek az akkori színtelen és száraz, jórészt németből Pütz után fordított, mondhatnám „összbirodalmi" tankönyvekkel szemben formás előadásukkal és erős magyaros érzésükkel kedves olvasmánnyá tették e tantárgy anyagát, ezáltal hathatós eszközeivé lettek a nemzeti érzésű nevelésnek s eredményesebbé tették az iskola munkáját, úgy hogy áldolgozott formában ma is az ifjúság közkincsei. Célját el is érte Vaszary. Tanítványait szinte „elbűvölte szavaival" s bennük „hatalmas nemzeti érzést, hazafias lelkesedést keltettek az ő előadásai, melyek a nemzet feltámadását és új életrekelésének hajnalát hirdették" — mint egyik tanítványa írja. Lelkesedtek a nemzeti eszmékért a nem magyar anyanyelvű tanulók is s lelkes magyar élet pezsgett az esztergomi gimnáziumban már az elnyomatás idején, amikor a szabad szó, a nemzeti érzés szinte bűn volt a hatalom szemében, mely minduntalan beleavatkozott az iskola belső életébe s aggodalmas gonddal ügyelt, hogy tanárok, tanulók teljesen lojálisak legyenek az összbirodalmi eszme iránt. Nem csoda tehát, hogy amikor Thaly Kálmán a képviselőházban tapintatlanul hazafiságát vonta kétségbe, tanítványai s az esztergomiak általában felháborodva siettek tiltakozni az alaptalan vád ellen s megvédelmezni Vaszaryt — akkor már győri igazgatót — mint aki „pillanatra sem szűnt meg legtörhetetlenebb hazafi lenni s hazafiságra tanítványait legmelegebben lelkesíteni". Hiszen tanítványai, saját bevallásuk szerint, „már gyermekésszel észrevették, hogy tanárjuk előtt mindaz szép és nagy, ami magyar". S az akkori szomorú viszonyok közt jellemző a szíve mélyéig lelkes magyar tanárra tanítványainak