Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1915
29 A göröngyhöz tapadó, anyagiakat hajhászó, a testnek rabként szolgáló ember nem lesz hős soha! Harcok viharában talán megrendül, talán föltámad jobb énje és megtér és felmagasztosodik a lélek szabadságában pompázó igazi férfiakhoz. De nagy kérdés: ki élte fönséges kincsét szenvedélyek, bűnök rabbilincsébe kötözte, tud-e győzni önmagán, tud-e kardot forgatni s uralkodni, ki megszokta a rabság görnyedtté törő láncait ? Ha tehát a kárpáti honvéd hős volt — P edig az v°lt : a a hősök hőse! — bennük a lelkiség győzelmét kell látnunk. Nem szül gyáva nyulat Núbia párduca; s ezt úgyis mondhatnám: a kárpáti oroszlán nem lehetett silányságokba merült, fertőben fuldokló lelki roncs! — Csak erőtől duzzadó, éltető energiáktól nagy tettekre feszülő lélek dobogtathatta a kárpáti harcos hős szívét; csak megtisztúlt, az örök Erő forrásából merítő, imádságos lélek izmosította karját; csak a Fönség előtt alázatban leboruló lélek egyenesíthette büszke ellenállásra egész testét és csak Isten akaratán megnyugvó, örök célját tisztán látó lélek adhatta meg neki az önfeláldozó kitartást, a parancsot halálon keresztül teljesítő elszántságot. Ez hozta meg a magyar név, a magyar nemzet megismerését és megbecsülését, ez hozta meg a háborúban vállvetve harcoló szövetségeseknek itt-ott irigy, de mindenképen bámuló elismerését, a hatalmas német birodalom megértő barátságát s az ellenfél részéről a vörös ördög, a magyar katona rettegő félését s ez hozta meg végül — mert meg kellett hoznia — a győzelmet is! És ebben van a nagy tanulság számunkra! Amit mi háborúnak nevezünk, voltaképen csak egy részlet, egy fölvonás, mely kíméletlen őszinteséggel, minden sebet és minden szennyet föltárva vérrel és lángcsóvával mutatja be az ember, a nemzetek életét. A többi fölvonást békének nevezzük, pedig — ez is háború. Harc az egyénért, harc a nemzet életéért a népek öldöklő iramú versenyében. Hiszen a harctéren küzdő harcában is nemcsak érzelemmel, hanem tettel is résztvesz a hinterland minden polgára s munkája, nemes buzgalma vagy boldogtalansága, sőt gonoszsága szerint ő is lehet hős és lehet gyáva, nemtelen áruló! S ha igaz, hogy a háború győzelméhez erős idegek kellenek: a béke háborújában, a mindennapi harc idegőrlő küzdelmében is csak az erős lélek állhat meg.