Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1914

64 szabad idejükben pedig olvasgattak, sakkoztak, s egyéb csöndes szórakozást űztek. A felügyeletet a következő tanárok végezték félnapi beosztással: Oberth Ágoston, Milakovszky László tanítóképző int. tanárok; dr. Beke N. pozsonyi kir. kath. főgimn.; Grúsz Ede igazgató, Nagy Antal, Irlinger Antal dr. Gedeon Endre, Obermüller Ferenc, reálisk.; Parcsami Henrik, Kurbély Vince főgmn.; Radványi Kálmán dr. budapesti érseki főgimn. tanárok. Fölajánlott munkásságunkat a jótékony bizottságok szívesen fogadták. Irodai munkát végeztünk a segélyreszorultak összeírásánál, az albizottságok üléseivel kapcsolatban, az Oltáregylet fehérnemű gyűjtésénél, a rendőrségen. Rendfenntartó munkásságunk főleg a népkonyhán érvényesült, azonkívül jelentékeny mértékben az aug. 18-iki katonanapon. A sebesültek megérkezése óta nagy szerepe volt a segítőcsapat tagjainak az ápolásban, a betegeknek kiszolgálásában. — A kisebb diákokat leginkább őrszemekül és küldöncökül alkalmaztuk. Aránylag legnagyobb tevékenysége volt mégis a tudakozódó irodának. E téren hellyel-közzel akkora volt a kereslet, hogy annak az egész őrség alig tudott eleget tenni. Levélírásban, levelek címzésében és postai szállításokban körülbelül 350 esetben álltunk a közönség rendelkezésére. A sebesültek iránt való tudakozódásban pedig számtalanszor, s igyekeztünk minden módon hozzájutni valami megbízható adathoz, vagy megnyugtató hírhez. Az ifjúság működése az iskola év megnyitásáig tartott, a tudakozódó irodát azonban továbbra is fenntartottuk napi egy órával a községi leányiskola helyiségében. Köszönetet mondunk a női Mária-Kongregációnak, mert tagjai szívesek voltak jelvényünket elkészíteni, és Philipp Konrád úrnak, aki a nyomási munkát végezte szívességből. Működésünknek főleg az ifjúságra nézve volt meg a haszna. Mert idejét üdvös dologra fordította; résztvett erejéhez és tehetségéhez mérten a haza szolgálatában; megismerte a háborúnak a társadalomra tett hatását, mert bepillanthatott az aggódó szivekbe, a nyomorúság tanyáiba, de egyúttal a jótékony szivek áldozatkészségébe; a különböző működési tereken bővült ismerete, fejlődött ügyessége és találékonysága; a sebesültek ápolásában a háború, az ellenségeskedés rettentő következményeit láthatta. Az ifjak nagy része komolyan fogta fel szerepét, lelkiismeretesen és kitartóan teljesítette kötelességét. Ezekre büszkék lehetnek szüleik és tanáraik. És ezek reményt adnak nekünk arra, hogy a szükségben mindig helyt fognak állani s a haza sorsa iránt való érdeklődesíik nem fog kimerülni az újságcikkek megvitatásában, a jótékonysági adó kényszerű megfizetésében, s rendes hivatalukon és kötelezettségeiken kiviil felismerik majd azt a kötelességet is, melyet a rendkívüli esetek és veszélyek rónak minden művelt emberre. Az ifj. segitőcsapat működésére vonatkozó összes naplók , jegyzőkönyvek, parancskönyvek stb. Parcsami Henrik tanárnál vannak letétben. Parcsami Henrik.