Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1911

20 met, előbb 62-t említ, további kifejezései: ásványtudósok (91.) föllengítés—szilárd testek lepárlása—

Sublimation (521.) erők egyenközénye (64 1.), tetszképtelenség — paradoxon (103 1.), vizforgonyok—turbinák (105 1.), lejtmérő—libella (109 1.), olajéd—glycerin (109 1.) szelencze alakú légsulymérő aneroid (119 1. 1. kiadásban még nincs róla szó) köpölyözés (121 1.), lebészet meteorologia (132 1.), húrláb—nyereg (192 1.), zöngejegyző (194 1.), (előbbiekben nincs szó róla) köridomú hártya (198 1.), gégfő (196 1.), üveghangora (197 1.). hangtükör (200 1.), jobb lábító—pedál a zongorán (202 1.), oszlatás—megosztás (136 1), a delej hordereje (139 1.) hajótájoló (140 1. előbb nincs róla szó) jól megjelelendő— jegyzendő (143 1., de így is), csuklat—csukló (158 1.) önelsülés (158 1.), vilódzó—foszforeszkáló (161 1.), rendes villanyvilágításról is szól (186 1.), rézsutt (214 1.), tömörlátó (230 1., előbbiben nem említi.). Helyírás is ugyanaz (még itt is nagyobítani 8 1.). Történeti adat csak a léghajózásnál fordul elő (131 1.), de itt is csak a tanárra utal, maga nem mond semmit. A IV. kiadás teljesen azonos a Ill.-al. Ezenkívül még egy kiadása jelent meg e könyvnek, de már akkor Kühn nem foglalkozott gimnáziumi dolgokkal, akkor már jószágkormányzó volt. Nem is ő, hanem Salamin Leo, kir. gimn. tanár magyarította az eredetinek IV. német kiadása után. (4. jav. és böv. kiadás után magyarítota Salamin Leo 313 fametszettel Budapest 1873. nyomt. Rudnyánszky A. 8-adr. VIII. 238 1. Kiadja Lauffer Vilmos 1 frt. 20 kr.) Alig lett közkedveltté első könyve már 1862-ben az „alreál (és polgári) tanodák'

1 számára is fordított egy tankönyvet. Ez jóformán azonos az algimnáziumok számára fordítottal, csak persze megfelelően a más célnak hiányzik belőle egy-két fejezet a fénytanból: a fény találkozása, elhajlása, sarkításaés kettős törése és a csillagászat egészen. De kárpótol a könyv másutt igen-igen sok gyakorlati alkalmazással, érdekes ábrákkal így pl. (12—13, 29 1.) az erőműtanban (56—7, 62—66 1, 76 -78, 87—89;), a központi mozgásnál (91-93), a folyadékok mozgásánál (101—103), a légnyomásnál (121—125, 128 — 130). elektromos géppel való kísérleteknél (171—9, hasonlókép 184—90), a fénytanban (220, 244, 247 stb.) — úgy, hogy a könyv terjedelme jóval meghaladja az algimnáziumok számára írt könyvét (252 1., 399 ábrával, a gimnáziumok számára írt könyv I. kiadás 248 1., 300 ábrával, III. IV. kiadás 261 1., 313 ábrával.). Kevésbbé tudományos, jobban gyakorlatias. (8 r. IV. + 252 + 2 1. 1 frt 20 kr.) Érdekes a bevezetése, mely mutatja a reáliskolák állapotát, fejlődését: „Ha az alreál tanodák, mint ilyenek névileg meg is szűnnek, az ezek helyét pótoló polgári tanodákban e mű szintén sikerrel alkalmazható." (Bevezetés, számozatlan lap.) Nemes szándéka kitűnik következő soraiból: „Egyedüli kivánatom az, hogy a természettudományok iránti szeretet édes hazánk ifjú sarjadékaiban minél mélyebb és erősebb gyökeret verjen s a természet törvényének ismerete az életben is minél bővebb gyümölcsöket teremjen. Ha