Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1911

19 függvényeket nem használja, de a hatványozásnak legalább fogalmát feltételezi. Algimnáziumok számára írta ugyan könyvét, de hiszen a hatványozás fogalmát már az 1. osztályos is megérti. A fénytanban a lélekről szól, mely nem a szemben támadt képet nézi, hanem az eredetit 215 1. (az egyeneslátás oka.) A II. kiadás szórói-szóra egyezik az I-vel. A III. kiadás már némileg változott, ugyanis Piskó német nyelvű kiadásának a harmadik kiadása után készíti ezt Kühn s a bevezetésben maga is mondja, hogy tökéletesebb, mert „a hosszabb s így az ifjúnál a felfogást némileg nehezítő cikkek több kisebbre osztattak s a nyelvezet lehetőleg egyszerűvé tétetett s amennyire e könyv terjedelme és álláspontja engedé több új és érdekes tárgy felvétele által, a tudomány jelenkori színvonalára emeltetett". (Bevezetés a III kiadáshoz, számozotlan lap.) 5 valóban, amit az előszóban igér, mind valóra váltja. A könyv terjedelme 261 lap, 313 ábrával, tehát több valamivel, mint az eddigi kiadások és a többletet leginkább az okozza, hogy némely dolog, mely az előző kiadásokban apró betűvel volt nyomva, most nagyobbakkal van kiszedve, de ami fő, sokkal több ebben a kiadásban a példa, az alkalmazás és a kérdés. Mindez a tárgy gyakorlatiasságát ismerteti és az érdeklődést fokozza. Több pontra van szedve, mert az I. és II. kiadás csak 242 pontot tartalmaz, a III. már 723-at. Ez azonban csak azt jelenti, hogy egyazon anyag van több kisebb részre felosztva. A tartalomban a változás csak az, hogy a delejesség és villanyosság megelőzi a rezgő mozgást és a hangtant és így közvetlenül az erőműtan után következik. Több apróbb cim is külön fejezetet alkot, de az előzőkkel tartalmilag egyezik. Néhol ujabb gyakorlati dolgok is előfordulnak. Sokkal több e kiadásban a rövid praktikus megjegyzés, mely a tanár magyarázatára van utalva, (pl. 1 1., 2 1., 5 1., 6 1., 7 1., 9 1., 19 1., 12 1., 13 1., 41 1., 44 1., 70 1., 76 1., 100 1., 109 1., 123-5 1., 131 1., 137 1., 140 1, 150 1., 209 1, 215 1., 236 1., 200-3 1.) A nyelvezet sok helyen javul, de általában ugyanaz, mint előbb. Javul pl. hőtanbai helyett használja: a hőtanból a bevezetés (5 1.) régiben tétlenség, most tehetetlenség, vagy veszteglőség (5 1.) térfogatmérő (114 1.) azelőtt térisme, edényes légsulymérő 117 1. (előbb edény légsulymérő.) csillagászati délkör (előbb csillagászi inkább, de ez is előfordult, 139 1.), záró sodrony (166 1. előbb zársodrony) rendesen és szokatlanul tört sugár 142 1. (előbb szokottan és szokatlanul.) Több új dolgot is felemlít és így vannak ujabb érdekes kifejezései: egyenző kerekek— lendítő (5 1.), nyilvánodik. (6 1.) [Az erő meghatározása itt — azon ok, mely a tehetetlenséget legyőzi, előbbi kiadásban — valamely tüneménynek érzékek által észre nem vehető oka. 6 1. a légnemekről még mindig úgy ír, hogy vannak, mely eképen nem változnak cseppfolyóssá.] Most 64 ele2*