Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1909

21 ben gazdag történetén, intézetünk fejlődésének változatos mozzanatain, felidézzük elődeink emlékét, akik ezen intézetben az ifjúság tanításában fáradoztak; felidézzük az egykori tanítványok emlékét, akik nemzedékről-nemzedékre ezen intézetből kiléptek az életbe, hogy az egyház vagy az állam szolgálatában, vagy mint közpolgárok értékesítsék tehetségüket, itt szerzett ismereteiket; de egyúttal hálás szívvel az égre emeljük tekintetünket, hálát adunk a Mindenhatónak, aki egy hosszú évszázadon át sz. Benedek fiait nehéz hivatásuk teljesítésében megsegítette, munkájukat megáldotta és nekünk ezen örvendetes évfordulót megérni engedte. Mély tisztelettel van szerencsém ezen alkalommal intézetünkben üdvözölni Kohl Medárd dr. püspök úr őméltóságát, aki bíboros főpásztorunk képviseletében kegyes volt megtartani a hálaadó Istentiszteletet; ugyanazon mély tisztelettel üdvözlöm a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr képviselőjét, méltóságos Gyapay Pál főispán urat, a méltóságos főkáptalan, a katonaság, a megyei és városi hatóságok, a testvérintézetek fejeit és képviselőit és az egész mélyen tisztelt ünneplő közönséget. Az esztergomi gimnázium történetét megírta Vojnits Döme igazgató. Az ő kitiinő tollal megírt müvéből vettem adataimat, amelyek szerint főbb vonásokban szerencsém lesz ismertetni intézetünk életéből annak a száz évnek történetét, amennyi idő alatt a sz. Benedek-rend vezetése alatt állott. Az esztergomi gimnázium több mint kétszázéves múltra tekinthet vissza! 1687-ben a nagy Széchenyi György, esztergomi érsek alapította és több mint 7 évtizeden át a jezsuiták tanítottak benne. A jezsuita rendház és a vele összekötött gimnázium a mostani hercegprimási palota helyén volt. Ott tanítottak 1773-ig; ez évben XIV. Kelemen pápa a rendet feloszlatta. Ezután állami vezetés alá került a gimnázium. Tanárok eleinte sz. Ferenc rendiek voltak, de később csupa világi tanárt találunk, köztük a hires magyar nyelvészt: Révai Miklóst és Kultsár Istvánt, aki szintén jeles müvelője volt irodalmunknak; de az igazgató ebben az időben is mindig papi ember volt. Ezen időben történt annak áthelyezése a Vízivárosból a kir. városba. Mindjárt a jezsuita-rend eltörlése alkalmával, 1773-ban, a kir. város tanácsa azzal a kérelemmel járult a kamarai fiscus elé, hogy a gimnázium a kir. városba helyeztessék át. Ugyanis a régi gimnázium ott kint a Vízivárosban épenséggel nem volt alkalmas helyen, a sokkal nagyobb és népesebb kir. város lakóinak nagyon messze esett. Az áthelyezést továbbá az a körülmény is parancsolta, hogy a sz. Ferenc-rendiek, kikre Mária Terézia királynő a jezsuita rend eltörlése után az esztergomi gimnáziumban a tanítást bízta, a kir. városban, mai kolostoruk helyén laktak. A város kérelme azonban csak 1778-ban teljesült; ebben és a következő évben épült az új gimnázium a városháza és a megyeháza között, 1779-ben megnyitották. „Fejedelmi palotának" mondotta az akkori igazgató, Adány András. 1802 elején híre terjedt, hogy Ferenc király az 1786-ban eltörölt sz. Benedek-rendet a többi eltörörölt renddel együtt visszaállítja. A visszaállító