Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1908

33 üdvösségünktől eltértünk. Ő tőle fölfrissítve és nagyobb kegyelemmel elhalmozva, örökké nyugodni fogunk, látva, hogy ő az Isten, akivel telve leszünk, mert ő lesz mindenben minden. És még jó cselekedeteink is, amennyiben őket inkább neki, mint magunknak tulajdonítjuk, beszámítódnak, hogy ezen ünnep részesei legyünk. Mert ha mi magunknak tulajdonítjuk őket, akkor szolgai munkák, míg az ünnepről az van mondva : „Ne tégy azon semmi szolgai dolgot" (Móz. V. 5. 14.). Ezért Ezechiel próféta is mondja: „Azonfölül szombataimat is adám nekik, hogy jelűi legyenek közöttem és közöttük; és tudják, hogy én vagyok az őket megszentelő Űr" (XX. 12.) Ezt tökéletesen akkor fogjuk tudni, midőn teljes nyugalomban leszünk és teljesen fogjuk látni, hogy ő az Isten. 5. Még a teremtés napjaitól jelzett korszakok száma is, ha az időt azon időszakok szerint számítjuk, amelyek a szentírásban föl vannak tüntetve, nagyon világosan utal arra az ünnepre ; mert úgy találjuk, hogy a hetedik napra esik. Ugyanis az első korszak, vagy első nap tart Ádámtól a vizözönig, a második a vizözöntől Ábrahámig; nem ugyan az időtartam, hanem a nemzetségek számára nézve egyenlő a két kor, minthogy mindkettő tíz nemzetséget számlál. Ismét, Máté evangelista meghatározása szerint, egész Krisztus eljöveteléig három korszak következik, amelyek mindegyikében tizennégy nemzetség van. Az első Ábrahámtól Dávidig, a második Dávidtól a babyloni fogságig, a harmadik ettől egész Krisztusnak test szerint való születéseig. Mindössze tehát öt korszak. A hatodikat most éljük, amelyet a nemzetségek számával meghatározni nem lehet, mivel mondva van: „Nem tartozik hozzátok, tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya önhatalmában rendelt el" (Ap. Csel. 1. 7.). Ezután, mint a hetedik napon, az Isten meg fog nyugodni, mivel ugyanazon hetedik napot, mely mi leszünk, önmagában engedi nyugodni. Ezekről a korszakokról most egyenkint és tüzetesen értekezni igen hosszas lenne. Mégis az a hetedik nap lesz a mi ünnepünk, amelynek sohasem lesz vége, hanem az Úr napjának mintegy örök nyolcada fog lenni, amelyet Krisztus föltámadásával megszentelt és amely nemcsak a léleknek hanem a testnek is örök nyugalmát jelképezi. Ott fogunk nyugodni és szemlélni, szemlélni és szeretni, szeretni és dicsérni. íme, ez az, aminek a 3