Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1905

7 föltüntető mozgás. Hogy a hang csakugyan mozgás, a mindennapi életben is tapasztalhatjuk. A zúgó harangra leszállt porszemek élénk táncát szabad szemmel láthatjuk. A nagybőgő húrjainak, a zongora vastagabb ércsodronyainak, egy testesebb hangvilla szárainak mozgását puszta szemmel is jól megfigyelhetjük. Az orgona hatalmas, mély hangjainál érzem, hogy a pad, melyben ülök, remeg. Mélyebb hangokat éneklek s ugyanakkor kezemet torkomra teszem : érzem, hogy hangszalagjaim rezegnek. A hang tehát kétségtelenül mozgás, rezgő mozgás, rezgés. Hát ez meg miféle mozgás ? A rezgés egyenes vonalú mozgás, az egyensúlyi helyzettől jobbra-balra való ingadozás; teljesen oly természetű, mint egy nyugvó helyzetéből kevéssé kimozdított függő testnek ide-oda ingása, pontosabban szólva egy körpályán egyenletesen végbemenő mozgásnak e kör átmérőjére való vetülete. A rezgő pont nagy sebességgel hagyja el nyugvóhelyét, de sebessége rohamosan fogy, úgy hogy csakhamar megáll egy pillanatra, azután visszafelé indul mind gyorsabban, mind sebesebben s az egyensúlyi helyzeten a legnagyobb sebességgel átcsapva ismét lassúdik, míg végre egy pillanatra újra megáll, hogy e legszélső helyzetéből is folyton növekedő sebességgel folytassa útját. Ez egyenes vonalú pályának felét a rezgés tágasságának (amplitúdó) nevezzük, a rezgő pontnak a nyugalmi helyzettől mért távolságait kilengésnek (elongatio), két teljesen megegyező rezgési állapot — mint mondani szoktuk: szakasz, fázis — között elmúlt kis időt a rezgés idejének hívjuk. E leírásból kitűnik, hogy a rezgő vagy más néven harmonikus mozgás, szabályszerűen visszatérő, periodikus mozgás. A hangot adó testnek anyagrészecskéi tehát ily szabályszerű mozgásokat végeznek valamennyien. Vagyis a hangzó test hullámzik, hullámzó mozgásban van. De hogyan keletkezik az egyes részecskék rezgéséből az egésznek hullámzása ? Úgy, ahogy látjuk a széltől ringatott búzaföldön. Minden egyes kalász áll szépen a maga helyén, mert gyökerei a földhöz rögzítik s fejével folyton bólintgat a szél fuvallatára. Az egyik kalász épen e pillanatban hajolt legmélyebben, a mellette lévő még nem annyira, az azután következő még kevésbé és így tovább szépen renden. Az első helyen említett kalász a hullámvölgy legmélyebb pontján, egy másik, tőle néhány arasznyira lévő pedig a hullámhegy tete-