Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1905
21 jól a dolgot ! A lebegések száma egyedül a teljes rezgésszámok különbségétől függ és úgy a különböző hangfekvésekben különböző hangközök (intervallumok) adnak ugyanannyi lebegést. A mélyebb fekvésben nagyobb, a magasban kisebb hangközök felelnek meg ugyanazon lebegésszámnak. És viszont a mély fekvésben kellemes hangzású egy intervallum 4 lebegéssel, míg magsabb oktávája 8 lebegéssel már kellemetlen, második oktávája még kellemetlenebb, a harmadik oktáv 32 lebegéssel meg már épen kiállhatatlan. Itt nem fölösleges ismételnünk a viszonylagos (relatív) magasság meghatározását. Ertjük ezen a magasabb hang rezgésszámának az alacsonyabbéhoz való viszonyait. Két hang, melyeknek hangköze oktáv, relatív magassága: 2 : 1, vagy f. A tiszta quintnek, illetőleg quartnak megfelelnek ezen viszonylagos magasságok: 4 : 3, -y» illetőleg 3 : 2, -fMíg tehát a hangközt az őt alkotó két hang rezgésszámának hányadosa határozza meg, addig a hozzátartozó lebegések számát ugyanazon két számnak a különbsége definiálja. Quint és quint tehát a legkülönbözőbb lebegésszámot adhatják s így a quintek összhangzásának kellemessége a legkülömbözőbb mértékű. Keressük fel most a hangok széles tartományában azokat az egyedeket, melyeknek a 32—33 kellemetlen lebegésszám felel meg s hogy könnyebben tehessük meg összehasonlításunkat a C alapon induljunk fölfelé. Kevés számítással, mely az alapműveletek keretén nem megy túl, kapjuk a következő, egymástól vesszővel elválasztot hangközöket : G— C, c— G, e— c, g—e, d)—c\ c"—h\ Ha ugyanis számításainkban megelégszünk egy tizedes jegynyi pontossággal s tekintetbe vesszük, hogy a c, d, e, f, g, a, /i, à
