Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903

29 szemléléssel pl. a távolságot úgy tekintjük, mint föl és lefelé terjeszkedő egészet vagy olyan valaminek tartjuk, ami a két végpont között terül el. Ezen mechanikai-eszthetikai felfogás szerint a kör szemlélése alkalmával két erő áll egymással szemben, az egyik a bezáródásnak, a másik meg a kitágulásnak képzetét kelti fel bennünk. Ezen példákból láthatjuk, hogy Lipps elmélete szerint minden alakzatnál valamely működő erőnek, egy másik ellentétesen ható ellenerő felel meg. így pl. valamely derékszögű egj^enközényben a hosszúság a kiterjedési erőt vagy primär erőt, a szélesség meg a korlátozó erőt vagy sekundär erőt kelti fel az észlelőben. Minden alkalommal tehát két, csalódást előidéző erő áll egymással szemben, amelyek — bár ellentétesen hatnak — mégsem rontják le egymást, mert nem jutnak egyszerre az öntudatba s nem ugyanazon helyen működnek. A primär erő hatását csak korlátozza a sekundär erő. Ha a mértani alakzatoknál ezen működő erők és ellenerők hibás szemléletekhez vezetik az észlelőt, akkor Lipps szerint létrejön a geometriai-optikai csalódás. S mivel ezen szemléletek mindenkor a térbeli idomok kisebb-nagyobb kiterjedésére és az ezeknél jelentkező irányok megegyezésére és eltérésére nyújtanak fölvilágosítást, s mivel a mértani alakzatok ezen két fő tulajdonságának földerítése majdnem mindig mérés vagy az ebből eredő következtetés eredménye, tehát az itt előforduló tévedések sem lehetnek észrevevési csalódások, hanem ítéletünk helytelen tényeiből levezetett eredmények, azaz : ítéleteinken alapuló tévedések. A geometriai-optikai csalódásokat tehát egész pontosan : „téves egybevető ítéleteknek vagy az összehasonlításból származó ítéletek hibás megváltoztatásából eredő tévedéseknek tarthatjuk." *) Ezen felfogások és a mélyen járó deduktiv gondolkodásból eredő magyarázatok találhatók meg Lipps „Téreszthetiká"-jában, amely művében a geometriai-optikai csalódások legváltozatosabb csoportjait rendszeresen és kiváló következetességgel tárgyalja s a legügyesebben választott példákkal világítja meg. Mi ezen tanulmányunk keretében nem terjeszkedhetünk ki bővebben a két elmélet alapján rendszeresen tárgyalt és a geometriai-optikai csalódásalakok majdnem összes fajait egybefoglaló változatos esetekre, hanem csakis egypár érdekesebb mértani alakzaton iparkodunk bemutatni ezen csalódások gyakrabban előforduló és meglepő fajait. A sikmértan néhány alakzatánál előforduló érdekesebb geometriai-optikai csalódások. Ügy Wundt, mint Lipps a geometriai-optikai csalódások főosztályozására nézve megegyeznek és mindkettőnél megtaláljuk a mértani alakzatok nagysá») Lipps : Raumästhetik 1897. 6G. 1