Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1902
18 öregkorral kapcsolatos messzelátó szemnek eredményei, s ezekkel együtt a látás azon tényei sem, amelyek a tárgyak aprósága és nagy távolsága miatt lesznek a csalódás okozói. Az optikai csalódások lényegének és körének megjelölése után meghatározzuk azon csoportokat, amelyek keretében a különböző tulajdonságú tévedéseket fogjuk részletezni s keletkezésük alapján megfejteni. A látási csalódásokat a létrejövésük alapjául szolgáló tények szerint osztályozzuk. Hogy csalódás származzék szükséges : a csalódást előidéző ok és a tévedést, mint okozatot, felfogó alany. A szoros értelemben vett optikai csalódásoknál a felfogó alany nem más, mint a szemléletek megalkotásában fáradozó értelem. Az okok, melyek az értelemnek alkalmat adnak a tévedésre, többfélék lehetnek és ezek szerint különböztetjük meg a keletkezett csalódásokat is egymástól Ha a tévedést létesitő ok az alanyon, azaz az értelem működésén, kívül esik, vagyis ha az érzékszerv az, ami az alanynak hibás anyagot szolgáltat a szemlélethez, akkor azt mondjuk, hogy a külső tárgyat szemlélt érzékszerv vitt rá a csalódásra, azaz objektíve csalódtunk. Ha ellenben a szemlélet nem a szem helytelen adata folytán különbözik a valóságtól, hanem maga az alany, az értelem működései — észrevevés vagy szemlélés — közben történik valami hiba, miáltal az eredmény a szemlélet is téves lesz, akkor a csalódás tisztán az alany rovására írható, s azt mondjuk sznbjektive csalódtunk. Az elsőfajta objektív tévedéseket, mivel forrásuk az érzékszervben rejlik és jobbára ezen érzékeknél előforduló hibák miatt keletkeznek, szoros értelemben érzéki csalódásoknak is nevezzük; mig ellenben az utóbbiakat, mivel az értelem műveleteinek helytelen alkalmazása közben jelentkeznek, értelmi csalódásoknak mondjuk ; s mivel az értelem tényei az észrevevés és szemlélés lelki folyamatához tartoznak, ugyanezért az értelmi csalódásokat is két főosztályba sorozzuk és megkülönböztetjük az észrevevés lelki tényének végzése közben föllépő tévedésektől, a szemléletek megalkotása közben legnagyobb szerepet játszó ítéletben gyökeredző csalódásokat. Azonban megjegyezzük, hogy az értelem tévedéseinek létrejövésénél mindig keil valamely körülménynek szerepelni, mely az alanynak alkalmat ad a csalódásra. E körülmény lehet külső, az érzékszervben gyökeredző, minek folytán már az érzet maga is hibás lesz, avagy valamiféle belső, az értelelem műveleteiben rejlő. Könnyebb áttekinthetőség céljából tehát a következő sémába foglalhatjuk az optikai csalódások sokféle változatos alakban előforduló fajait : I. Érzéki (objektív) csalódások. II. Értelmi (subjektiv) csalódások, a) Észrevevés csalódásai, b) ítélet csalódásai.
